Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.
jutott a néphez, s részint versként, nótaként, részint dramatizálva folklorizálódott, s amelynek az emlékeit a magyar népi színjátszó hagyomány a legutóbbi időig megőrizte. Temetés a [akgdaíomban A temetési - halottsiratási — szertartást megjelenítő jelenet az alkalmat és a miliőt illetően egyike a legbizarrabb színjátéknak. Az ide tartozó szokáshagyománnyal A temetés paródiája c. könyvemben 79 részletesen foglalkozom. E munkám megjelenése óta újabb változatok kerültek lejegyzésre. 80 Az alábbiakban a lakodalmi játékok jelenlegi minél teljesebb áttekintéséhez mutatok be példákat, illetőleg közlöm a játék lakodalmi elterjedésére vonatkozó fontosabb adatokat. A halottas játékok, a temetést utánzó, parodizáló jelenetek olyan széles körben voltak elterjedve a Nagy Magyar Alföldön, hogy joggal tekinthetjük általánosnak. A hajdúsági és bihari falvakban lakodalom szinte nem múlhatott el halotd prédikáció nélkül. Még debreceni lakodalmakban is szerepelt ez a játék. A népszerű játékot mindig a legjobb szereplők mutatták be és a gyakori ismédések hagyományos, szilárd formákat alakítottak ki. A bemutatás mindig hatásos és „élethű", a valóságos temetési szertartásnak pontos, egyben groteszk megjelenítése volt. A halottat élesztő mozzanatokban igen gyakran a népi színjátékokban Európa-szerte ismert csodadoktor, orvos alakja, illetőleg ahhoz hasonló szerepkörű alakoskodó is megjelenik. A halott élesztésének mozzanatát olyan hűnek és „valódinak" látta Szentesen a református lelkész 1860-ban, hogy kérdésére a Természettudományi Közlöny, jóval később, 1904-ben célszerűnek látta visszatérni. A „halott" levegőbe emelésének „titkára" a jelzett évfolyam 730. lapján Váradi Antal kabai néptanító adja meg a választ. Ez a leírás hűen tükrözi a halottas játékok fontosabb mozzanatait. A játék részletezésére nem térünk ki. A feltámasztási, élesztési mozzanatra azonban néhány mondattal utalunk. Az imént említett leírás a következőképpen magyarázza: „A búcsúsztató után így szól a papnak öltözött legény: Elparentáltuk hát a megboldogultat, most már elkék temetni; de előbb próbáljuk meg, hát ha fel tudnánk támasztani. Szívjunk bele életnek leheletét, hát ha visszatér bele az élet szikrája! Ekkor a halott két oldalán álló 3-3 legény, kezét bedugván a halottat fedező lepedő, pokrócz, ágyterítő - ezekből áll a szemfedél — alá, elkezdi a levegőt szívni és a halottra fújkálni. Ez idő alatt meg egykét legény titkon a lócza alá húzódik, szép csendesen fölemeli a halottat, a ki talpra ugrik, s így szól: ,A-djatok egy kis bort, szomjúhozom stb. " A megfigyelést saját gyűjtésünkkel egészíthetjük ki. Földesen az orvost alakító játékos meginjekáó^ta a halottat: napraforgószárnak a belsejét kiszedte, lisztet tömködött bele. A lisztet timsóval keverte. Ráfújta a halott játékos arcára, aki erre nyomban felugrott. A lisztből jutott a lakodalmas közönségnek is. A halotti prédikációk szövege többnyire obszcén. A halott falloszát is megjelenítik csutkával, tengericsővel, sárgarépával stb. Vannak példák arra is, hogy a játékos nem az imitációt, hanem ténylegesen a falloszát mutatta. A halottas játékoknak a bemutatás sikerét döntően befolyásoló alakja a pap, illetőleg a kántor. A játék fontos szereplői a halottsiratók, némely változatban a haiottvivók, sírásók, harangozó és nem 79 Debrecen, 1978. 80 L. pl. Beck Zoltán: Lakodalmak dramatikus játékai Biharugrán és Körösnagyharsányban. Múzeumi Kurír, 31. sz. 1979. 39-42.; UgyüdÁrpád somogyi gyűjtéseiről adott híradást. Itt említem Vekerdi Jo\sefi\ek a cigányprédikációhoz kapcsolódó tanulmányát: Gypsy Fragments from the Early 18 th Century. Acta Orientalis, XIV. 1962. 123-129.; A halottas játékok problémaköréhez 1. még: Kardos Tibor. i. m. 325 kk.
