Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

428 Játé kp d és maszkpk, a (akpdatomban FELESÉG: Ha pokolba találsz menni, oda minden nyereség. FÉRJ: Míg ott egyet táncolgatnánk, igyunk egyet, feleség. FELESÉG: Némulj meg, te pincetok. FÉRJ: Három kanta bor nem sok. FELESÉG: Nézz hát, készen áll számodra a pokolban egy nagy verem. FÉRJ: Én a poklot fel sem veszem, ha ott is jó bor terem. FELESÉG: Terem kín és kárhozat. FÉRJ: Ott is iszik, ki hozat. FELESÉG: Majd megkérik az ördögök rajtad a sok bor árát. FÉRJ: Fújd el torkom a szent Dávid zsoltárának a legszebbik nótáját.

66 A dialógus kéziratos könyvekben való előfordulása - mint említettem - részint a játék népszerűségét, részint pedig a másolatok útján való terjedési lehetőségét is mutatja. Fontos azonban annak a hangsúlyozása, hogy vannak olyan változatok, amelyek egymástól lényegesen eltérnek. A közös eredetet illetően mondatok, kifejezések stb. nem hagynak kétséget. A változtatások minden bizonnyal kiváló játékos individuumtól származnak, esedeg nótafáktól, népi verselőktől. A következő változat az előzővel azonos időből, a múlt század közepéről maradt fenn egy kéziratos könyvben Sápon. Lehetséges, hogy ennek a szinte majdnem új típust mutató változatnak a hátterében a debreceni református kollégiumi diákirodalom hatása, a diákirodalommal való kapcsolata áll. 2 A NO: Szűnj meg már a boritaltól, akasztófa címere. A FÉRJ: Hallom, te is dörmögöl, gyermekek ijesztője. A NO: De disznó vagy ily korán. A FÉRJ: Hozzatok bort szaporán. A NO: Odahaza meg kell halnom éhen a gyerekekkel. A FÉRJ: Én itt iszom barádmmal, légy te a csevegőkkel. A NO: Csúnya, rád se nézhetek. A FÉRJ: Csak én bort hörpenthetek. A NŐ: A te egész házad népe gyermekekkel sír korcsmán. A FÉRJ: Megszáratnám én a torkom, hozzatok bort szaporán. A NŐ: Kenyered sincs, te disznó. A FÉRJ: Nekem a bor igen jó. A NŐ: Reám járnak a hitelezők, majd kihúznak a pénzért. A FÉRJ: Mondd meg nekik, hogy énnekem sok pénz kellett a borért. A NŐ: Nem gondolnak torkoddal. A FÉRJ: Fizesd ki a kontyoddal. A NO: Oh, bár csak én végét érném a te részegségednek. A FÉRJ: Azt mondhatod bizonyára megsiratsz még ezerszer. A NŐ: Nem siradak egyszeris. A FÉRJ: Bort hozál már többször is. A NŐ: Okádást okoz nekem a te fertelmes orcád. A FÉRJ: Kötelességem nékem, hogy a szám minden nap okád. A NO: Nem szégyenled, te csúnya! 66 A Beregi Múzeum tulajdonában. A szöveget az értelemzavaró nyelvtani hibák, pontatlanságok javításával közöljük. A kéziratra Csiszár Árpád múzeumigazgató hívta fel a figyelmet, amelyért ezúton is köszönetet mondok.