Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

csirkéket, de a próbált kapitány csak akkor eszik a kínált pecsenyéből, ha körmeit látja, mert legtöbb esetben varjúkat szoktak ily alkalmakkor megetetni, s mikor megették, károgással adják tudtul az étkezőknek, mit ettek. Szokták a kapitányt élces, sokszor otromba kérdésekkel zaklatni, de az segítő társaival a menyecskékkel úgy megfelel, hogy az idegen méltán bámulhat rajta."

30 Előfordul Arany Jánosnál is, aki a Toldi szerelméhez kapcsolódó jegyzetben írja: „Bizonytalan eredetű népszokás, hogy lakomákon azt, ki az asztal alsó végin ül (s rendesen élezek és tréfák mestere vagy czéltáblája), kun kapitánynak nevezik."

31 Hasonló funkcióval említi Bailagi Aladár, „most is fűszerezi a lakomát a kun kapitány, ki rendesen jószavú, tréfás ember, s föladata a násznép mulattatása tréfákkal, szójá30 Osváth Pál. Bihar vármegye sárréü járása leírása. Nagyvárad, 1875. 41-42.; Uő. Közbiztonságunk múltja és pandúr korom emlékei. Budapest, 1905. 21—22.; Bakoss I^ajos írja Földesről: „Kunkapitány a mennyegzőben az, ki a násznaggyal átellenben levő szegletben ül; minden esetre koros embernek kell lennie." Magyar Nyelvőr, III. 1874. 39. 31 Arany Jánor. Összes költői művei. Budapest, é. n. 1178. lakodalmi tréfa: a vőlegényt ví^be dobják (1941). Kalotas^entkirály, Kolons m. lakodalmi tréfa: a vőlegényt w\be dobják. Kalotas^entkirály, Kolons m.