Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.
Ez a játék teljesen megegyezik az A. típusú állatalakoskodással, amelyre az Alföldről és máshonnan is nagyszámú magyar példa van. Önmagában azért, mert a német hagyományban jelentősebb idevonatkozó anyag van (a népesség arányát tekintve ez természetes), az egyenes átvételt egyáltalában nem jelend, különösen akkor nem, amikor pl. Arad megye területén a román hatással is számolni lehet. Ugyanez a kérdés merülhet fel, ha a szláv hagyományt tekintjük. Beregben, s általában a FelsőTisza mentén ukrán kapcsolat is feltételezhető. A lóalakítással Kárpát-Ukrajna területén a temetési játékok között is találkozunk. 321 A nagyoroszoknál különösen elterjedt a lóalakoskodás. Két legény egymásnak háttal áll, kissé előrehajolnak. Derékon összeködk és letakarják őket. Egy harmadik a hátukra ül. 322 Nyomban felismerjük ebben az állatalakoskodásnak a magyar nyelvterületen is széles körben ismeretes A. típusát. A B. típusra., valamint az A. és B. típus keveredésére (pl. a maszk lókoponyával való ábrázolására) is vannak példák. A lengyel néphagyományban úgyszintén széles körben ismeretes a lóalakoskodás. Megtaláljuk a szlovákoknál, a morváknál, a cseheknél, az összes magyarokat környező népnél és valójában Európában szinte mindenütt. 323 A magyar hagyományt illetően a továbbiakban mind a kapcsolat, mind a funkcionális kérdések összefüggésében a Kárpátmedence népeinek állatalakoskodásával kell alapos összehasonlító elemzést végezni. Medveauikgskodás farsangkor Az állatmaszkok közül a medvével kapcsolatos kutatások nyújtják a legtöbb bizonytalanságot. A medvemaszk, a medvealakoskodás szokásokban való előfordulása, a játék bemutatása a tényszerű közlésig aligha nyújt problémát, azonban annak a kérdésnek a felvetése kapcsán, hogy a medvemaszk a magyarság ősi kultúrájához tartozik-e, a tényleges medvével, a medvekultusszal áll-e 321 S%imonyenkol. F.:\. m. 78. 322 Propp Vladimir Jakovlevics: i. m. 113.; Csicserov V. I: i. m. 197.; Zelemin Dmitrij: Russische (Ostslavische) Volkskunde. Berlin-Leipzig, 1927. 115.; BogartyevP. G. Narodnij teatr. In: Ruszkoje narodnoje tvorcsesztvo. Moszkva, 1966. 115. 323 Az említetteken kívül 1. még a lókultusszal kapcsolatban is: Mos^yn^ki Ka%imier%;. i. m. 1004.; Reinfuss Roman: i. m. 8.; Mlynek Ludwig: i. m. 108 kk.; Mais Adolf, i. m. 228.; Witkowski C^eslaw: i. m. 7.; Zíbrt ùnék: i. m. 97 kk.; Horváthová Emilia: i. m. 1968. 137 kk; Gavait Milovan: i. m. 61.; Juta N.: i. m. 33 kk.; Adàscàlitei Vasile: 1968. f kk.; 1969-11 kk.; Vulcânescu Romulus: i. m. 146 kk.; Vrabie Gheorghe: i. m.; Pop E.-Eretescu: i. m. 166 kk.; Uungman Waldemar, i. m. 272.; Alford V: The Hobby Horse and Other Animal Masks. Folklore, LXX1X. 1968.122-134.; BaumelJ.: Le masque-cheval et quelques autres animaux fantastiques. Paris, 1954.; Dörrer Anton: Tiroler Fasnacht. Innerhalb der alpenländischen Winter- und Vorfrühlingsbräuche. Wien, 1949.; Fehrie Eugen: Feste und Volksbräuche im Jahreslauf europäischer Völker. Kassel, 1955.; Icke-Schwalbe F.: Das Pferd in Mythologie und Kult bei Adivasi-Gruppen in Zentralindien. Dresden, 1968.; Jerábek Richard: Masken und Maskenbrauchtum in den tschechischen Ländern. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (Red.: Wildhaber Robert). Basel. 1968. 114—134.; Koppers W.: Pferdeopfer und Pferdekult der Indogermanen. Leipzig, 1936.; Kuret Niko: Aus der Maskenwelt der Slowenen. In: Masken in Mitteleuropa (Red.: Schmidt Leopold-). Wien, 1955. 201-220.; Lake E. F. C: The Dance of the Spirit of the New Corn in Cattaro. Folklore, LXXVII. 1966. 31-40.; Meuli Karl: Schweizer Masken. Zürich, é. n.; Oprisan H. B.: Calusarii. Bucuresti, 1969.; Peate J. C: Mari Lwyd-Láir Bhán: Folk Life, I. 1963. 95-96.; Schmidt Uopold: Der Eselreiter von Moschendorf. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde, 1949. 77 kk.; Skrodenis S.: Kostüme und Masken in Utauen. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (Red.: Wildhaber Robert). Basel, 1968. 1-7.; Tomes Josef. Masopustní, jarní a letní obyceje na moravském Valassku. Stráznice, 1972. Haan Jean: Pferd und Pferdekult. An der Ucht, 23. 1969. 117-122.; Petrutiu Emil: Forme traditionale de organizare a tineretului: calusarii. Anuarul Muzeului Etnografie al Transilvaniei, VIII. 1976. 263—274.; Bucsan Andrej: Contributif la studiul jocurilor calusäresti. Revista de etnografie si folclor, XXI. 1976. 3-20. Pop Mihai: Calusul. Revista de etnografie si folklór, XX. 1975. 15-31.
