Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.
Int, hogy bizony enne. — Megrágnál-e egy liter gatyamadzagot? Rázza a fejét, hogy azt nem eszik. — A házigazdát megismered-e? Fejével int, hogy igen. — Keresd meg. A kecske megkeresi a házigazdát és eléje áll. — Köszöntsd fel a gazdát! A kecske csattogtatja a száját és ezzel köszönd a gazdát. — Hát a gazda lányát megtalálnád-e? 246 A kecskét alakító legény kiválaszt egy leányt, hozzádörgölődzik, ha sikerül, berántja a bunda alá és megöleli, megcsókolja. Ilyenkor nagy nevetés, visongás van. Amikor a kecske keres valakit és körbe jár, a pásztorok kísérik és arra vigyáznak, hogy le ne rántsák róla a bundát, mert akkor a házbeliek felismerik a bunda alatt tartózkodó legényt. így azután a többi legényt is felismerik, mert tudják kik a barátai, akikkel nyilvánvalóan együtt jár ez alkalommal is. A csoport tagjai arra törekszenek, hogy ne ismerjék meg őket. Végül a főpásztor arra kéri a kecskét, hogy táncoljon. A kecske ugrálni kezd a szobában. Nekiszalad a jelenlevőknek, különösen a leányoknak és a szarvával ökleli őket. Nagy felfordulást okoz a szobában, de ugyanakkor megnevetteti, szórakoztatja a jelenlevőket. Amikor a játék véget ér, a következőket mondják: — Hála legyen a Szent Úr Istennek, hogy el hagyta érni Krisztus Urunk születése napját. Áldja és szentelje minden óráját, melyben koronát nyerhessen. Ámen. Ezt követően: Ahányszor a szarka megbillenti a farkát, Annyi ezres bankó verje a gazduram markát. Dirib-darab hurka, elszaladt a pulyka. Megfogtuk a pulykát, kitekertük a nyakát. Gazda! menjek fel a padra, Hozza le a hurkát, rendezzék vacsorát! Ekkor a házigazda a kecskés játék szereplőit megvendégeli. Bort és kalácsot kapnak a játékosok. A főpásztor leül a kecske mellé és megeteti, megitatja, azaz a bunda alá benyújtja az ennivalót és az innivalót. 247 Régebben a csoport tagjai pénzt is kaptak, amiből egy alkalommal közös mulatást rendeztek. Az adományozásra utal az a kis versike, amit az elmenetel előtti percekben mondanak: Eljött már karácsony borzas szakállával, Elnyűtt a bocskorom, nem győzöm szalmával Látom a gazdának a szíve szándékát, Kezében tartja a pénzesláda kulcsát, Jó volna, ha adna, egy párszáz koronát. 248 246 TörőlMsyló feljegyzése: Amrich Mária: i. m. 11. 247 Ancsán Mihály hajdúdorogi lakos közlése. 248 Törő László feljegyzése.
