Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Mégis felugrálnak előle. A kisebb gyermekek az alakoskodót valóban kecskének hiszik. Éppen ezért számukra ez az alkalom még nagyobb élményt jelent. A helyzet még inkább humorossá válik, amikor a kecske gazdája így nyugtatja a leányokat: - Szelíd jószág ez, ne bántsátok. Csak az anyját keresi. A kacagás, csilingelés az utcára is kihallatszik. A leányok találgatják, hogy ki lehet a kecske. A többi szereplő személyéből következtetnek kilétére. A játék kb. egy fél óráig tartott, s akkor más helyre mentek. A bekéreztető megköszönte a szíveslátást és jóéjszakát kívánt. A kecske mekegve kiugrott az ajtón. A pitvarban felemelkedett, kellékeire gondosan ügyelve haladt a csoport élén. Utoljára abba a fonóba tértek be, ahol valamelyik szereplőnek a kedvese volt. Néha másik faluba is átmentek, különösen akkor, ha valamelyikük ottani leány iránt érdeklődött. Az alakoskodás ugyanis lehetővé tette, hogy a játékosok bármelyik fonóba beléphessenek.

231 A kelet-magyarországi kecskealakoskodás közvetlen párhuzamait az erdélyi néphagyományban figyelhetjük meg. A Nagyalföld irányába haladva a kecskemaszk egyre gyérebben fordul elő, de a Felvidékkel kapcsolódó peremterületen azután ismét feltűnik a kecskemaszk. A közveden kapcsolatra irányítva a figyelmünket a példákból kitűnik, hogy Erdély egész területén a magyar hagyományban, sőt a moldvai csángók körében is ismeretes a kecskealakoskodás. Az adatok zömmel arra mutatnak, hogy a kecskemaszkot fából készítették. A fakecskefej két részből áll: a nyélre erősített felső fejrészből és az ehhez kapcsolódó mozgatható áll- ill. száj részből. Ez utóbbit a játékos zsinórral mozgatja, s utánozza az állat szájmozgását. Az alakoskodót lepedő, guba, bunda, ponyva vagy pokróc takarja. Erdélyben a kecskemaszkos játékost több helyen turkamak nevezik. Nyárádszendmrén, Nyárádszendászlón, Koronkán (Maros-Torda m.) pokróccal vagy lepedővel borították be a kecskét alakító játékost. A kecskemaszk fából készült, amelyet a játékos nyélre erősítve tolt maga előtt. Nyárádszendmrén a kecskét két maszkos alak, a fejő ember és a fejő asszony kísérte. Ezek az arcukra rongyból készített álarcot tettek. A játék középpontjában a kecske Kecskemas^k a Zábnikról (Moldva) Egyházas kopárra (Baranya m.) települt csángók újévi sapkásában 231 Ferencet Imre—Ujváry Zoltán: i. m. 1920. A kecskét alakító játékos elölnézetben. Torontálvásárbelj, Bánát