Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.
288 JátéCpd és maszkok^ j e ^ es napodon A siratás. Sajónémeti, Borsod m. Hamvazószerdán — böjt kezdetén — még egyszer összejöttek a fiatalok. A farsang elmúlását és a böjti idő megkezdését lányok-legények közösen, egy utolsó evéssel-ivással ülték meg. Délelőtt a legények kódulni mentek a faluba. Ekkor már nem szalonnát, hanem egyéb naturáliákat - diót, mákot, túrót, lisztet, tojást stb. — kaptak. Az ajándékok összegyűjtéséhez kosarat, rátót (cserépfazék) vittek magukkal. Délután a lányok — ugyanannál a háznál, ahol táncoltak - az összegyűlt ajándékokból túrós-, mákos-, dióscsíkot csináltak, de nem zsírral, hanem vajjal. A legények pedig bort vittek rocskákban. Közösen ettek és ittak, de már nem daloltak. Kezdetét vette a böjt. Böjt alatt pedig nem volt szabad sem nótázni, sem táncolni. * * * A fend farsangi játék magját alkotó kivégzés, megölés az európai farsangi szokások jellegzetes vonásai közé tartozik. Róheim Ge\a szerint „a démonikus jellegű alakoskodók egyikét, akár farsang, karácsony vagy valamelyik tavaszi ünnepről van szó, mindig megölik ", 166 Ugyanő megjegyzi, hogy a szokás magyarországi változatai már csak részben vannak meg, legfeljebb csak tréfás szokásban maradtak fenn. Kétségtelen, hogy magyar vonatkozásban az iménti farsangi szokással megegyezőt nem ismerünk, azonban több példa van a szokás lényegének hasonló módon való kifejezésére. A farsangi időszakra eső rabvágás tartalmi vonatkozásban kapcsolatba hozható ugyanazokkal az alakoskodó szokásokkal, amelyek a tél-, tavaszforduló idején jelentek meg, és amelyekre az előző fejezetekben számos példát említettünk. Nem érdektelen azonban a kivégzésre vonatkozó bizonyos formai és tartalmi elemek miatt felidézni a hétfalusi csángók borica szokását. A borica tulajdonképpen tánc, amit 16—20, esedeg 30 legény egész farsangon át házról házra járva táncolt. Minden táncos fején szalagos süveg, derekán három-három őrharang (csengőcske), kezükben lapocka (hosszú nyelű sulyok-forma). A táncosokkal járt két nyárshordozó fanyárssal és átalvetővtl, egy tebehordo%ó, valamint négy kuka. A rabvágással való érintkezési pontok megállapításánál ez utóbbi, a kukák szerepe a lényeges. Kukáknak rendszerint olyan legényeket választottak, akik bolondozni, tréfálni jól tudtak, s megfelelően tudták mulattatni a bámészkodókat. Arcukat maguk csinálta álarc fedte. Kezükben korbács (korábban fakard), 166 Róheim Gé%a: i. m. 215.
