Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.
262 Játékgd és masz^pdjéCes napodon például a vegetációs kultusz öregasszonya, Meuli Kari szerint csak a halottkultusz szemszögéből ismerhető, magyarázható meg. Hangsúlyozza, hogy a gabonadémonok és a maszkos alakok kapcsolata, rokonsága különösen valószínűvé válik akkor, ha arra gondolunk, hogy a maszkok főképpen a matriarchátusos kultúráknak képezik a különös ismertetőjelét, azaz tehát olyan kultúráknak, amelyek mindenekelőtt a földművelésen alapulnak. 135 Moszyriski Kazjmier\ is hangsúlyozza, hogy a holtak kultusza elsősorban a növénytermelő népeknél figyelhető meg, amely népek hosszabb ideig ugyanazon a helyen éltek és művelték azt a földet, amely a halott őseiket magában rejtette. 136 A halottas játékoknak az agrárkultusszal való összefüggésével behatóan két szovjet etnológus, Csicserov V. I és őt követően Propp V. J. foglalkozott. 137 A keleti szlávok körében erősen el voltak terjedve a különböző halottas játékok. Ezeknek a játékoknak a lényege abban áll, hogy a házba egy halottnak öltözött személyt vittek és éneklés közepette siratták. Az ilyen játékok a karácsonyi—újévi időszakban rendkívül népszerűek voltak. Jogosan vetődik fel a kutatókban az a kérdés, hogy van-e és milyen összefüggés a halottas játékok és a halottkultusz, valamint a téli időszak és a vegetáció között. Csicserov V. L szerint a temetkezési témát az embernek a termeléssel kapcsolatos cselekedetei hívták életre, amelyek a természet erőitől függtek. A halottak és a család őseinek az ember életében elfoglalt szerepéről való elképzelések konkretizálták és alkották ezeknek a játékoknak, szokásoknak a magvát. Az a hit, hogy a halott hatással van az élőkre, ahhoz vezetett, hogy megszerezzék annak a segítségét, a védelmét. A halottas játékok szervesen kapcsolódnak a karácsonyi-újévi szokáskörbe, mivel a természet halálával vannak összefüggésben és kifejezik annak az állapotát, valamint másrészről az ősökkel állnak kapcsolatban, akiktől a jövendőbeli jólétet várják. így ezekben a játékokban két ősi agrártéma olvad össze: az elkövetkezendő termékenységé és a leküzdendő halálé. 138 Propp V. J., aki hangsúlyozza, hogy a holtakról különböző formákban való megemlékezés a rituális agrárünnepek állandó elemeinek egyike, más irányból közelít a halottas játékok problémaköréhez. Nem fogadja el a téli halottas játékokról Csicserov V. I-nek azt a megállapítását, hogy azok a természet téli halálát és a nap kialvását idézik. A probléma elsősorban abban rejtik, hogy a téti napforduló következtében nem a nap kialvása, hanem ellenkezőleg, a nap energiájának megújhodása, a természetnek is a tavasz felé fordulása megy végbe. 139 Propp V. J. nem tagadja, hogy az orosz agrárrítusokban vannak olyan vonások, melyek a halottak és a gabonafélék kapcsolatára mutatnak, azonban a halottas játékok funkcióját tágabb összefüggésben keresi. Kutatási módszerére a komplex vizsgálat a jellemző. A korábbi kutatás hibáit leginkább abban látja, hogy az egyes ünnepeket egymástól függedenül vizsgálta. O továbbmegy és a halottas játékokhoz hasonló, illetőleg lényegileg azonos, más időpontokban előforduló játékokat vesz vizsgálat alá és egymással azokat összeveti. Arra a meglepő eredményre jut, hogy szinte az év majdnem minden időszakában vannak analóg szokások. így például a karácsonyi—újévi halottas játékokat követően farsangkor szalmából bábut készítettek. Férfi vagy női ruhába öltöztették. Éppen úgy, mint a halottas játékokban megtaláljuk a papnak öltözött személyt, aki miután a bábut a falun végigvitték, egyházi szertartást utánzott, a jelenlevők jajgattak, majd a bábut széttépték vagy elégették. Darabjait, illetőleg a hamuját szétszórták. Nem sokkal farsang után hasonló cselekmények zajlanak le a pünkösdi időszakban. Pünkösd előtti héten nyírfát vittek a faluba. Férfi vagy női ruhába öltöztették. Pünkösdkor a mezőn széttépték, be135 Meuli Karl: i. m. 84. 136 Mos^ynski Ka^imier^. Kultúra ludowa Slowian, II. Kraków, 1939, 999. 137 Csicserov V. I.: Zimnij period russkogo zemledelcseskogo kalendarja XVI-XIX. vekov, Moszkva, 1957.; Propp V. /.: Ruszkije agrarnije prazdniki. Leningrad, 1963. 138 Csicserov V. L: i. m. 203, 211. 139 Propp V. J,:l m. 70.
