Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.
és a házak ablakai alatt énekeltek. 65 Eleken húshagyókedden az egyházi temetést parodizálva temettek el egy szalmabábut. 66 Az erdélyi szászok farsangi szokásairól részletesebben, több leírásban olvashatunk. Wlislocki Henrik a magyar kiszével azonos szász farsangi szokásról tudósít. Majdnem minden erdélyi szász községben szokás volt Gyertyaszentelő napján, illetőleg húshagyókor a „halálkihordás". Az iskolás leányok egy zsúp szalmából bábut, „halált" csináltak. Szalagokkal, rongyokkal felcicomázták, fejét kendővel bekötötték. Két leány, a többiektől kísérve, egyházi ének hangjai mellett végighordozta a falun. Az utolsó házba betértek és a „halált" kidobták az ablakon. Odakint a fiúk a szalmabábut felkapták, a patakhoz szaladtak vele, és a vízbe dobták. 67 Orbán Balázs a brassói szászok halott-temetését böjd szokásként említi. A cifrán felöltöztetett, sárga fátyollal bekötött szalmabábut a Szt. Márton-hegyre vitték, ahol egész nap táncoltak körülötte. Este levetkőztették és erre az alkalomra készített sajátságos temetési ének hangjai mellett egy gödörbe eltemették. Nagy-Sinken és SzászSebesen borsószalmából készítették a bábut és miután minden házba bevitték, elégették. 68 A bírói ítélkezés motívumát is megtaláljuk az erdélyi szászok farsangi szokásaiban, éppen a szalmabábuval kapcsolatban. Fehér kendőbe burkolt szalmabábut szánon vittek végig a falun. A szánt két, öreg embernek öltöztetett alakoskodó kísérte. A menetet virággal, szalagokkal feldíszített lovas legények követték. A két aggastyán és a lovak között két örökzöldbe és fenyőgallyakba burkolt leány haladt. A falu határában „törvényt tartottak" a bábu fölött és halálra ítélték. A két öreget alakító legény megkísérelte a halálra ítélt szalmabábut megmenteni, elrabolni és elszaladni vele. Ez azonban nem sikerült. Az örökzöldbe öltözött leányok a szalmabábut átadták a hóhérnak, aki azt egy fára felakasztotta. 69 A tél-tavaszi játékok lényeges elemével — a zöld ággal — találkozunk ez utóbbi szokásban. A múlt század derekán Ipolyi Arnold mitológiájában már utal arra, hogy a német és a szláv népek tél—tavaszi szokásainak két jellegzetes alakja ismeretes. Az egyik a szalmába burkolt, a másik a télizöldbe öltözött alakoskodó játékos. Az előző a telet, az utóbbi a nyarat jelképezi. Erejüket összemérik, 65 Somogyi Gy.: Arad megye magyar népe. In: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája (Szerk.: jancsó B.-Somogyi Gy.), III/l. Arad. 1912. 402-403. 66 Somogyi Gy.: i. m. 401.; Az eleki németek farsangi szokásaihoz: Banner József—Mester György: Farsangi néphagyományok az eleki németeknél. Ethn, LXXIII. 1962. 533-554. 67 Wlislocki Henrik: Az erdélyi szászok húshagyója. Magyar Újság, III. 1894. 37. sz. 68 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, VI. Budapest, 1873. 291-292. 69 Wlislocki Henrik: i. m. A farsangtemetés menete, koporsóvivők, gyászoló maszkos alakok (1952), Ipolydamásd, Mont m.
