Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.
alakoskodójának répából készített fogai voltak, fejére tejesvödröt tettek, öltözete fehér lepedő volt. 25 A délszlávok köréből a fehér ruhás maszkos alakoskodókra elsősorban a horvát és szlovén néphagyomány nyújt számos példát. A Vajdaság területén Luca napján férfiak öltöztek női ruhába, meglátogatták a fonóházakat, a gyermekeket, s a jelenlevőket ijesztgették. 26 A Brács szigetén élő horvátok körében asszonyok öltöztek Lucának. Fehér ruhát vettek fel, vagy fehér lepedőbe burkolóztak. A Luca-asszony a gyermekeknek ajándékot osztogatott. 27 Az Alpok vidékén, a Felső-Bohinja völgyének nyugati területén lakó szlovének körében a maszkos női alak mint ijesztő, rémisztő figura jelent meg, s többnyire a Miklós-napi felvonuláshoz csadakozva. Ez a pehtra, pehta (Perchta) néven ismert alakoskodó. A gyermekek nagyon féltek tőle. A szlovének körében ez az alakoskodó megjelent a karintiai területeken is. Brnica vidékén háromkirályok ünnepe táján járt a falvakban házról házra. Bovec vidékén hasonlóan házról házra jártak a periének maszkírozott legények, hogy ijesztgessék a gyermekeket. Trenta vidékén a Miklós-napi felvonulásokon, Háromkirálykor, sőt még a lakodalmak alkalmával is megjelentek a pertének nevezett alakoskodók. 28 Ezekkel és a hasonló női maszkokkal függ össze számos más szokás a téli ciklusban, amelyekkel részletesen Kuret Niko foglalkozik a télközépi asszonymaszkos alakoskodókról írt tanulmányában, és más munkáiban, amelyekre még visszatérünk. 29 A Luca napján, illetőleg az azt megelőző és követő időszakban megjelenő, zömmel fehér ruhás nőnek öltözött alakoskodókra az említetteken kívül Ausztriában, Tirolban, Elzászban, illetőleg Németország legkülönbözőbb területein, Norvégiában és Svédországban találunk példákat. Ez utóbbi területen sajátos szokást gyakoroltak. A hajnali órákban egy Lussinak nevezett személy kecskemaszkkal jelent meg, vagy a Lussia kecskét alakító játékost kísérte; ez esetben a játékost szalmába burkolták, s a neve Fussi-baba volt. A női alakoskodó svéd területen karácsony másodnapján is megjelent a házakban, hasonlóan Tirolban is, ahol az ún. Wintermai-t vitte, Odenwaldban pedig mint fehér ruhás leány, fején menyasszonyi koszorúval jelent meg. 30 A botra erősített tökmas^k. Hajdúnánás, Hajdú-Bihar m. 25 Jerábek Richard: i. m. 122-123.; Luca-maszkhoz Hornácko területén 1. Tomas Josef. Masky v lidovych obycejich na Homácku. Slovácko, 1959. Nr. 4. 14.; L. még: Hornácko (Red.: Froiec Václav-Holy Dusán—Jerábek Richard). Brno, 1966. 305. 26 Gava^i Milovan: Das Maskenwesen Jugoslaviens. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (Red.: Wildhaber Robert). Basel, 1968. 69. 27 Bonifacic Ro^in Nikola: Maskare i njihove dramske igre na otoku Bracu. Narodna umjetnost, 11—12. 1975. 366 kk.; Zagorja területéhez: Uő: Folklorno kazaliste u juznom dijelu horvatskog Zagorja. Narodna umjetnost, 10. 1973. 231. 28 Kuret Niko: Aus der Maskenwelt der Slowenen. In: Masken in Mitteleuropa (Red.: Schmidt Leopold). Wien, 1955. 211-212. 29 Kuret Niko: Die Mittwinterfrau. .. i. m.; Kuret Niko: Masken der Slowenen. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (Red.: Wildhaber Robert) Basel, 1968. 92-94. 30 Fehrle Eugen: Feste und Volksbräuche im Jahrerlauf europäischer Völker. Kassel, 1955. 30—31.
