Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.
1Mca-ass^ony mesyelővel. Turóc-völgy. Gömör megye. Lucátok. Turóc-völgy, Gömör m. Faggyas István raj^a Faggyas István rcy\a Mielőtt a magyar fehér leples alakoskodókkal kapcsolatban a tanulságokat összegeznénk, a szomszéd és távolabbi népektől való párhuzamokra utalunk. A Luca-asszony európai variánsairól Kret^enbacher Leopold írt összefoglaló igényű munkát. Az idetartozó szokásokat elsősorban a szlovéneknél, horvátoknál, osztrákoknál, cseh-morva területen, valamint a magyaroknál vizsgálja. Ez utóbbival kapcsolatban megemlítjük, hogy nem ismeri Róheim Ge\a fentebb említett munkáját, s nemcsak a magyar, hanem általában a szláv párhuzamokat illetően is felületes ismeretei vannak. 20 E tárgykörben kiemelkedik Kuret Niko pompás tanulmánya a szlovén télközépi asszonyról. 21 Más munkáiban is ír az idetartozó maszkos alakokról. Vizsgálataiból kitűnik, hogy a dramatikus szokások jellegzetes csoportját alkotják a téli ciklusban megjelenített nőmaszkos alakoskodók. A szomszédos szláv népek közül a Luca-asszony típusú maszkos alakoskodók a horvátoknál, szlovéneknél, a szlovákoknál, valamint kapcsolódóan a morváknál és cseheknél ismeretesek. A román és az ukrán hagyományban — nyilvánvalóan a liturgikus eltérések miatt - a Lucának nincs szerepe. A szlovákokkal kapcsolódó magyar nyelvterület fehér leples alakoskodóiról korábban említettem, hogy a közveden párhuzamait a szlovák, morva, cseh hagyományban találjuk meg. Szlovákiában Luca estéjén vagy Luca napján a leányok, gyakran a fiatalasszonyok öltöztek fel fehér leples alakoskodónak. Hajukat széjjelfésülték, arcukat liszttel befehérítették, lepedőt öltöttek magukra, s többnyire némán végezték cselekvéseiket. Egyes példák szerint leánykák kíséretével mentek házról házra, ahol énekeltek és táncoltak. Ez a szokás összefonódott a nyugati szlovák vidékekre jellemző harborka (Borbála) alakoskodással. Barbara-napon (december 4.) a lányok — általában kettesével - házról házra jártak. Arcukat fehér kendővel takarták le. Olykor egy öregember alakoskodó ment velük, aki kifordított bundát vett fel, kosszarvakat erősített a fejéhez, s adományt gyűjtött. 22 A Borbála-napi kapcsolódást mutatja a Garam menti szlovákok hagyománya is. A Borbála-nap előestéjén a leányok barborkának öltöztek. Kezükben hosszú pálcát tartottak, a pálcán fehér leplet. 20 Kret^enbacher Leopold: Santa Lucia und die Lutzelfrau. München, 1959. 21 Kuret Niko: Die Mttwinterfrau der Slowenen (Pehtra baba und Torka). Alpes Orientales, V. Ljubljana, 1959. 209-236. 22 Horváthová Emilia: Maskenbrauchtum in der Slowakei. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (Red.: Wildhaber Robert). Basel, 1968. 139-140.
