Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.
szertartásokhoz, szokásciklusokhoz fűződő kapcsolatuk lehet. A legnagyobb vizsgálati nehézséget abban látja, hogy jó néhány maszk ugyanabban vagy hasonló formában található meg a téli és a tavaszi szokáskörben, illetőleg egyéb ünnepi alkalmakon. 4 Funkcionális irányból közelít az évi szokásokhoz Václavtk Anton, amikor azt hangsúlyozza, hogy a jeles napok szokásai eredetileg a gazdasági élethez, munkához kapcsolódtak, zömmel mágikus gyakorlatból eredtek, következésképpen a vizsgálatot ezeknek a szempontoknak kell meghatározni. 5 Ugyanakkor Kuret Niko a maszkok tipológiai kérdéseivel kapcsolatban megállapítja, hogy nagyszámú közös vonás fedezhető fel az európai népi maszkok fenomenológiájában, s az idevonatkozó osztályozásban a formai, megjelenitésbeli kritériumoknak kell dominálni. 6 A dramatikus játékokkal és maszkokkal foglalkozó munkák többnyire a típusokra, a formákra fordítják a figyelmet, s kevésbé vizsgálják a megjelenítési, bemutatási alkalmakat. A maszkok és játékok funkcionális csoportosítása azonban magában hordozza a játék, a maszk hátterének, a dramatikus szokás miliőjének ismeretét és feltárását is. A kalendáris év folyamán számos alkalom nyílik az alakoskodó játékokra, anélkül, hogy az egyes csoportok lényegesen különböznének egymástól. Többnyire azonos maszkos alakoskodók lépnek fel, a főtípusok azonosak (pl. a teriomorf maszkok, genre alakok), amelyekhez alkalmi — a jeles nappal, ünnepi alkalommal összefüggő — figurák kapcsolódnak. 7 Az osztályozás kérdéséről már szóltunk; ezekre visszautalva megemlítjük, hogy a funkcionális csoportosításban a rituális, a ceremoniális maszkok, valamint a dramatikus szokások és játékok zömmel a jeles napok, a kalendáris ünnepek keretébe tartoznak. Vannak azonban olyan feldolgozások is, amelyek az osztályozás során az évi ciklus alkalmait lényegében nem veszik tekintetbe - vagy csak mellékes szempontként tekintik -, hanem elsősorban a funkcionális és strukturális szempontokat helyezik előtérbe. 8 Az alábbiakban a jeles napok maszkos alakoskodóiról és dramatikus játékairól a recens gyűjtések nyomán, a szomszédos és távolabbi népeknél ismeretes párhuzamokról pedig az irodalmi párhuzamok alapján — a legfontosabb példákra való hivatkozással — igyekszem áttekintést nyújtani. Munkánk fejezeteiből kitűnik, hogy ugyanazon maszkok és dramatikus játékok a naptári napoktól függedenül a legkülönbözőbb időpontban és alkalommal is előfordulnak. A jeles napok számunkra részint az áttekintéshez nyújtanak keretet, részint a funkcionális vizsgálathoz, a játékok és maszkok magyarázatához adnak alapot. Elsősorban azokat a játékokat és maszkokat mutatjuk be, amelyekhez helyszíni megfigyelések vannak. Nem foglalkozunk azokkal a dramatikus szokásokkal, amelyekről alapos magyar irodalmi feldolgozások vannak, illetőleg amelyek jelen alkalommal vizsgálódásaink hatókörén kívül esnek (pl. bedehemezés, regölés, pünkösdölés stb.). 4 Jerábek Richard: Masken und Maskenbrauchtum in den tschechischen Ländern. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (Red.: Wildhaber Robert). Basel, 1968. 118. 5 Václavík Antonin: Vyrocni obyceje a lidové umëni. Praha, 1959. 50. 6 Kuret Niko: Problèmes de typologie du masque populaire en Europe. In: Annuaire XV, 1961—1962. Bruxelles, 1967. 107. A kérdéshez tágabb összefüggésben: Kuret Niko: K fenomenologiji maske. In: Tradiuones. Acta Institua Ethnographiae Slovenorum, 2. Ljubljana, 1973. 97—118. 7 L. pl. Reinfuss Roman: Die Volksmasken in Polen. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (Red.: Wildhaber Robert), Basel, 1968. 10. 8 PI. Vulcänescu Romulus: Mästile populäre. Bucuresü, 1970. 91—92.