Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban
föld bőségesen hozzon termést. A magyar nyelvterületen a szokásra számos példa van. 590 így pl. Panyolán (Szabolcs-Szatmár m.) a kender vetésekor főtt tojást kaparnak bele a földbe. Konyáron (Hajdú-Bihar m.) az első meghúzott barázdába helyeztek egy tojást és beszántották. Árkán (Zemplén m.) a szántó ember a magával vitt tojást a szántóföldön elfogyasztotta. Büttösön (Abaúj m.) szántani induláskor a gazda az udvaron az ekeló egyik szára elé néhány méterre egy tojást tett. Ha induláskor az ekeló nem törte szét a tojást, akkor kivitte a mezőre és az első barázdába beszántotta. 591 Mezőkövesden a jó termés érdekében a föld végében tojást ástak el. 592 Nyírábrányban (Hajdú-Bihar m.) a húsvéti szentelt tojás héját szántották a földbe. Gyakran a tojást a vetőzsákba helyezik és arról vetik a magot. Bótrágyon (Bereg m.) 5—6 főtt tojást tettek a kendermag közé a vetőzsákba. A vetés befejezésekor a vető személy a tojásokat megette. Egyes példák szerint a vető személy részére rántottát készítettek és azt a kendermag elvetése után elfogyasztotta. 593 Szalafőn (Őrség) a mákot egy csészébe tett tojásról vetették s a vetés után a tojást a koldusnak adták. 594 A szokással kapcsolatban különböző módosult variánsok is kialakultak. így pl. Szendrőn a tojást a vetni induló ember után dobták. Egyes helyeken a tojásevést megtiltották. A vető ember lóhere vetésekor tojást nem ehetett. 595 A tojásnak fontos szerepe van az európai parasztság szántási, vetési szokásaiban. A keleti szláv hagyományban számos példa mutat a tojással kapcsolatos rítusokra. A fehéroroszok a vetőmag közé mindig tettek egy húsvéti tojást. A zsizdrai járásbeli nagyoroszok a kendermaghoz főtt tojást tettek és azzal együtt vetették el. Az északi nagyoroszok a vologdai és a tyumenyi járásban a lenmag közé is helyeztek tojásokat, amiket a szántóföldre hintettek. A gyerekek a tojást összeszedik és megeszik. Evés előtt azt mondják: „Nőjél, ó, len magasabbra, mint az élő erdő!" Gyakran a vetést végző ember fogyasztja el a tojásokat. A pinski járásbeli oroszok a vetés kezdetekor tojásokat ástak a földbe. Munka után kiásták és a család megette. A szokások különböző variánsai alakultak ki. A fehérorosz hagyományban ismeretes volt az a szokás is, amely szerint a földműves a szántás megkezdése előtt főtt tyúktojást görgetett a földön és közben ezt mondta: „Legyen a lovam éppenolyan sima és gömbölyű, mint ez a tojás." A tojást később annak a koldusnak adta oda, akivel először találkozott. A motislavi járásban élő fehéroroszok a vetés megkezdése előtt minden háztól kalapban gyűjtöttek egy-egy főtt tojást. Ezután megállapodtak abban, hogy melyik gazda kezdi a vetést. 596 A bolgár hagyományban ismeretes, hogy zöldcsütörtökön (veliki cetvertici) tojást visznek a templomba, húsvétig otthagyják, azután a szántóföldre viszik, hogy a jég a vetést el ne verje és bő termés legyen. 597 Hasonlóképpen szerb területen is elássák a földbe a tojást vagy pedig a vetőmag közé teszik. A húsvétkor festett tojásnak különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak. Főképpen a pirosra festett tojást teszik a vetőmaghoz, szántáskor, vetéskor beleássák a szántóföldbe. Némely szerb területen a tojást a szőlőbe ássák el, védelmül a jégeső ellen. Ismeretes volt az a szokás, hogy húsvét vasárnapján kimentek a rétre, a mezőre és tojást ástak el. 398 Slavonska-Pozega környékén a vetési búzához hozzákeverik az aratási koszorú magjait, Szt. Mátyás napján megszenteltetik és egy zsákban vetésig külön tartják. A zsákba a vetőmag közé tojást, sajtot, fokhagymát és ezüstpénzt 590 Saját gyűjtéseim nyomán különböző területről. 591 ZupkóK, 1957. 632. 592 Herke/jK, 1939. 45-46. 593 Babus J. gyűjtése. Tornyospálcáról: Kiss A., 1891. 253 1. 594 Kardos F, 1943. 94. 595 Balatonmelléke, Nagylengyel (Zolna m.), Jankó]., 1902. 420.; Gönczi F., 1914. 608. 596 Zelenin D., 1927. 26-31. 597 Straus Z A., 1897. 303. 598 Franicl. F., 1938. 97-98.
