Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

szlovák, esetleg német lakosai teljesen elmagyarosodtak, illetőleg a magyar falvak milyen arányban szlovákosodtak el.

491 Manga J. rámutatott arra, hogy a palóc nyelvterületen gyakoriak az olyan községek, amelyeknek a lakossága elmagyarosodott vagy elszlovákosodott. Ilyen esetekben legtöbbször az történt, hogy a betelepülők alkalmazkodtak az őslakosokhoz, viszont arra is vannak példák, hogy a kisebb számú betelepülők magukkal vitt hagyományát az őslakosok átvették.

492 A nyelvhatáron belül a magyarosodás természetszerűleg nagyobb ütemű volt. A Hajdú-Bihar megyei Hajdúdorog lakossága a XVI. században néhány magyar családtól eltekintve rác. A faluba később rutének és romának is települtek. A XIX. században Hajdúdorogról mint dsztán magyar községről írnak a források.

493 Az elmagyarosodás tehát igen jelentős volt és viszonylag gyorsan, pár évszázad alatt teljesen végbement. Településtörténed ismeretek nélkül az ilyen falvakból magyarként közölt néprajzi megfigyelések tévedésekre adhatnak alkalmat. Sőt, néprajzi térképen még további problémát jelent, ha ebből a faluból más vidékre települtek lakosok és új lakóhelyükön adatközlőként szerepelnek. így pl. A Magyar Népzene Tára Kalocsára (Pest m.) költözött hajdúdorogi görög katolikusoktól közöl betlehemes játékot.

494 Kétségtelen, hogy igen gyakran csak a feltűnő néprajzi jelenségek keltik fel a figyelmet az eredet, a település kérdését illetően. Pl. Hajdúdorogon a karácsonyi ünnepkörben előforduló kecskemaszkos szokás idegen eredetéhez a település nyújtotta a biztos támpontot. Másrészről viszont éppen az ilyen néprajzi jelenségekkel is igazolható a lakosság idegen származása.

495 Az agrárkultusz területéről számos idevonatkozó példát említhetünk. A kakas Korndämon szerepét vizsgálva megállapítottuk, hogy ahol az aratási és más szokáskörben a kakas szertartásos megölése előfordul, átvételről, illetőleg a szokáshordozók magyarrá válásáról beszélhetünk. A szokást leíró közlemények nem említik a magyarrá válást, a település idegen eredetét, s így a szokás magyar hagyományként került a néprajzi irodalomba. Az idegen kapcsolatra, eredetre később csak az elterjedési térkép hívja fel a figyelmet.

496 A medve szerepe a balmazújvárosi aratási szokásokban a Balmazújvárosra települt és magyarrá lett németek hagyományára vezethető vissza.

497 A tokajhegyaljai szüreti szokások Bacchus alakját, a kádártánc eredetét ugyancsak német eredetű magyarrá lett betelepülők hagyományából magyarázhatjuk. Ez esetben olyan német eredetű lakosok településéről van szó, akik eredetileg más magyar területre települtek, s már ott magyarrá váltak. Az onnan való továbbtelepülés a vizsgálatot nyilvánvalóan megnehezíti, ill. az idegen származás a helyszíni kutatás során sem válik egészen nyilvánvalóvá s a kutatók figyelmét elkerülheti. A német eredetű szokás Tokaj-Hegyaljára nem többszörös áttételen, csehekén és szlovákokon keresztül került, hanem magyarrá lett német eredetű települőkkel.

28 Azaz tehát a tokaj-hegyalj

ai magyarság nem szláv vagy német átvételű népszokásáról van szó, hanem a tradícióőrzők magyarrá válásáról. Hasonló kérdések merülnek fel az aratási szokásokat leíró közleményekben, tanulmányokban is.

498 Nem törekedhetek ebben a fejezetben arra, hogy az ezekhez hasonló példák számát szaporítsam, és a néprajzi irodalomban előforduló számos települési helyzetből adódó jelenségekre utaljak. A települési kérdéseket esetenként és falvanként kell megvizsgálni. Egyáltalában nem kétséges, hogy ezekkel a problémákkal számolnunk kell. Az anyag értékelése során felül kell vizsgálni a már koráb491 Körösi]., 1893. 176-199.; Körösi].; 1896. 394-418.; Elszlovákosodott magyarok Bars megyében: Kovács Gy, 1899. 293-297.; 1. pl. Vargyas E, 1941. 78 kk.; Vö. még Márkus M., 1943. 492 Manga], 1948. 95. 493 L. pl. Fényes E., 1851. I. 276. 494 A Magyar Népzene Tára, II. Jeles napok. Budapest 1953. 575-578. 495 Vö. Ujváry Z., 1966b. 223-238.; Ujváry Z., 1967a. 169-183. 496 A kakaskultusszal kapcsolatos kérdésekhez: Ujváry Z., 1961a. 5-85.1.; Ujváry Z., 1965b. 227-301. 497 Vö. Ujváry Z., 1964. 131-138.; Ujváry Z., 1967b. 38-46. 498 Pl. Versényi Gy., 1899.; Madarassy E, 1928. 83-93.