Koncz József: A végtelenbe pillantani (Miskolc, 2007)

Rácsodálkozás

Rácsodálkozás Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat! (József Attila: Levegőt) A bikalegelön épült házunkba költöztünk. Új környezettel kellett megismerkednem. Kétségkívül meggy erekesedtem, ami azt jelentette, mindig valami titkot fedeztem fel, olyat, amit még addig nem láttam, nem ismertem. Egyre távolabb és távolabb a védelmet adó háztól. Nem egyedül, hanem a szomszéd Sanyi játszótársammal tettük ezt. Az emberek viselkedése is néha gondolkodóba ejtett, amit akkori fogalommal még nem tudtam megnevezni. Ez az ellentéteskedés fogalma. Egy idő után, noha eleinte Eszter nagymamám is velünk lakott, József nagybátyámmal elköltöztek árendás házba, a Vízaljra. Megtörtént az is, hogy Sanyival elporoszkáltunk a falu porában mezítláb, meglátogatni nagymamámat. O ott kapott szállást, amellett lévő házban, ahol Sanyi nagymamája, János bátyja, Beta nénje is laktak. Ha nem is naponta, de gyakran elnyargaltunk hozzájuk, sőt éjszakai alvásunkat is ott töltöttük. Életélményeink nagy része, a gyerek ismeretszerzési kincsünk tömege innen származik. Az emberekhez való viszonyunk, s azoknak hozzánk való kedvessége vagy rosszindulata valóságos tárházát adták egy közösség életében történő íratlan törvényeknek. Ezeknek megélése ellentmondásában is, a benne lévő rendnek a felismerése, magyarázhatatlan jellemnevelő erővel hordom ma is magamban. Tamás Józsi bácsi, Váradi Gyuri bácsi, Varga Józsi bácsi - szomszédok, az őket elválasztó kerítés itt nem volt található. Ugyanakkor a kertek bozótosán benőttek, egyáltalán nem ápolt, nem permetezett fákkal. A gyümölcsöt, mint az aranykorban, termették a fák. Szabadon ehettünk mi gyerekek belőle, minden tiltás nélkül. Ezenkívül nem telt ott halász- avagy vadászengedélyre, mégis mi gyerekek is bőven részesültünk a szegények létfenntartó orvhalászatából és vadászatából. Olykor-olykor megjelentek a csendőrök, fejükön rémisztő kakastollas kalappal, puskájukra erősített szuronyokkal, nyomozni. Tőlünk, gyerekektől akarták kiravaszkodni, hogy jólesett-e az őzpörkölt vagy a paprikás hal? Ma is csodálkozom rajta, nem voltunk megkérve, sem előkészítve, hogy ne szóljunk semmit, mégis tudtuk, hogy kik mellé álljunk. Ebből a leírásból is elképzelhető, hogy ez a falurész a Hernád folyó partján volt. Árvíz idején, különösen tavasszal, amikor a jég megtört és a folyó árja megindult, gyakran vízben áztatott lett. A vízen átkelve egy Szigetnek nevezett rész volt, melyet a másik oldalról a Bársonyos folyó határolt, és ez a fás rész ezért kapta a Sziget nevet. Messziről idelátszott a Bükk hegység kéklő vonulata, valamint a sajóládi erdő sűrűje. Elérkezett számunkra fejlődésünk oly korszaka, amikor akár tetszik, akár nem, létünk biztosítása, fenntartása érdekében, a megismerés folyamatába kényszerül bele a fejlődő gyermek. Ezt a korszakot én is úgy óhajtom szemlélni, hogy minden azon múlik, milyen mélyen tekintek bele az elém kerülő jelenségekbe. Fel tudom-e dolgozni, hogy majd gyarapítsam érzelmeimet, a természettel szembeni leleményességemet. Megértsem azt, hogy nem azért van a szél, mert mozognak a fák, avagy ha ekkor megkérdezték tőlem, hogy miből vannak a felhők, nem azt válaszoltam rá, hogy a 9