Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

22 TAKÁCS Béla-VERES László 2001. 272-273. 23 OL. P. 396. 57a. 24 TAKÁCS Béla-VERES László 2001. 283-284. 25 TAKÁCS Béla-VERES László 2002. 115-116. 26 OL. Acta statum fabricorum No. 23. Arch, palatínus Josephus 40 cs. 27 KÁROLYI László 1911. 79. 28 PETŐFI Sándor 1987. 33. 29 VERES László 1986a 132. 30 BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 78-82. 31 BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 89-90. 32 A korábbi időszakokban csak a vásárüveg vagy az erdélyi üveg elnevezése fordul elő Erdélyben az öblösüvegek említésekor. A parasztkarika kifejezés viszont a XVII. század elejétől használatban volt, mint egyszerű, zöld színű ablaküvegek elnevezése. 33 A munkások származására és az egyik hutából a másikba való településre 1. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 95-96. 34 BUNTA Magdalena 1980. 221-222. 35 Die Vereinigte Glasfabriken.

.. 1860. 32-33. 36 BUNTA Magda-KATONA Imre 1980. 93. 37 CSEREI Zoltán 1993. 72. 38 BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 70. 39 CSEREI Zoltán 1993. 72-73. 40 Quellen III. ... 1896. 590. 41 TELKES Simon 1895. 346. 42 IMREH István 1979. 87. 43 BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 71. 44 IMREH István 1956. 33. 45 I láromszék vármegye... 1899.177. 46 BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 112. 47 CSEREY Zoltán 1993. 75. 48 MAGYAR HÍRMONDÓ 1781. 760. 49 Vö. VERES László 1997. 44. • 50 CSEREY Zoltán 1993. 75. 51 PROKOPP Gyula 1974. 212. 52 Vö. LEHMANN Antal 1971.112. 53 L. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1985. 97-98. 54 MÉREI Gyula 1951. 117.; FÉNYES Elek 1839. 55 VARGA Vera 1989. 64. 56 LEHMANN Antal 1971. 109-113. 57 MOLNÁR I.ászló 1980-81. 79. 58 VERES László 1997. 67. 59 Zala megyei Levéltár. Séllyey család iratai. IV. cs. Zala megyei peres és egyéb iratok. 1770-1844. 60 SÁGHELYI Lajos 1938. 229.; MOLNÁR László 1984. 61 ÉRI István 1966. 146-147. 62 Veszprémi püspökség Levéltára Conscr. et Acta 1745-1762. 63 L. ÉRI István 1966. 149-151. 64 SÁGHELYI Lajos 1938. 150. 65 ÉRI István 1966. 150. 66 ÉRI István 1966. 151-153. 67 MÉREI Gyula 1951. 117. 68 ÉRI István 1966. 152. 69 Veszprém megyei Levéltár Közgyűlési jegyzőkönyve 1782. 257.; 1783. 325. 70 Veszprém megyei Levéltár Úrbéri tabellák. Lókút 1868. 71 ÉRI István 1966. 153. 72 MÉREI Gyula 1951. 117. 73 ÉRI István 1966. 154. 74 VERES László 1997. 67. 75 MÉREI Gyula 1951. 118. 76 ÉRI István 1966. 159. 77 Veszprém megyei Levéltár Közgyűlési jegyzőkönyvek 1824. 276., 278. 78 ÉRI István 1966. 161. 79 A munkások ősei az osztrák határ menti hutatelepülésekből (Szalonak, Léka, Lukafa) származtak. 80 ÉRI István 1966. 162. 81 A Temesi bánság első kormányzója gr. Mercy Claudius Florimond tábornok lett. Nagyszabású tervet dolgozott ki a térség ipari és gazdasági fejlesztésére. Vö. PIÓMAN Bálint-SZEKFŰ Gyula 1935. IV. 434. 82 MÉREI Gyula 1951. 118. 83 MÉREI Gyula 1951. 204. 84 A krasznai huta látképét és a borszéki huta ábrázolását 1. ORBÁN Balázs 1869. II. 113.; ORBÁN Balázs 1873. VI. 78.; TAKÁCS Béla 1970. 90—93.; Vasárnapi Újság, 1870. A Vas megyei thalheimi huta ábrázolása. 85 TAKÁTS Sándor 1899. 194. 86 OL. U et C. Fasc. 14. No. 38-42. 87 OL. Archívum Patakiense Rákócziano-Trautsohnianum. Acta Radicalia. titulus Regécz. Fasc. IX. Conscriptio et inventatio incliti dominii Regécziensis Anno 1726. 88 OL. Delin 6-579. A diósgyőri koronauradalom összeírása 1775. 89 BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 78.; TAKÁCS Béla 1966b 37. 90 ÉRI István 1966. 161. 91 KOVÁCS Béla 1968. 205-211.; MOLNÁR László 1984. 210-211. 92 Az Erdély története című munka szerint az erdélyi lakosság manufaktúrákkal, hámorokkal, ipari üzemekkel való együttélése a friss nyelvteremtő képességben is megnyilvánult. Az üvegcsűr szavunkat is Erdélyben alkották a XVIII. század elején. Valószínűleg Pápai Páriz Ferenc fordította le így a latin officina vitriaria kifejezést. Vö. KÖPECZI Béla 1987. 929. 93 Vö. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 78. 94 Jegyzőkönyv és végzés a diósgyőri m. k. kincstári uradalomhoz tartozó, Diósgyőr határában, valamint a telepítvényes községek határában fekvő, a m. k. kincstár tulajdonát képező ingatlanoknak a kincstár kezelési ágazatok szerinti elkülönüléséről. 1895. 47-48. Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentáció. Ltsz. 53.4496. 1-2. L. még: VERES László 1979b. 32-33. 95 Vö. TAKÁCS Béla 1970. 34-36. Az irat eredetije OL. Károlyi család Li. Lad. 1. Nr. 1-76. 96 OL. E. 696. Összeírások. Diósgyőr-Tokaji koronauradalmak 6/a. Uradalmi javak, jövedelmek. Conscriptio et Inventatio 1755/56. Huta Vitriaria Fasc. 4. Fr. 3. 321-322. 97 TAKÁCS Béla 1966b. 31-322. 98 Vö. FRECSKAY János 1877. 247-251. 99 A mértékegységet vö. LEHMANN Antal 1971. 134. 100 HALIK, Johann 1908. 34—36. Itt részletesen leírja a technikai folyamatot. 101 Vö. LEHMANN Antal 1971. 134. 102 THALY Kálmán 1887. 249; HILDEN STAB György 1910. 118.; SÁGHELYI Lajos 1938. 112. 103 Vö. TAKÁCS Béla-VERES László 2002. 120. 104 A tárgy a Magyar Nemzeti Múzeumban található. Vö. RIDOVICS Anna 2002. 465. 105 Vö. BORSOS Béla 1974. 78. 106 A tárgy fotóját és leírását 1. BUNTA Magda-KAT( )N A Imre 1983. 128-129. 10. fotó. 107 Vö. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 133. 108 L. BORSOS Béla 1974. 55. 109 Az 1781-ből származó debreceni Szent György-napi vásárrendtartás szerint a Varga utcában állt egy üveges sátor, a Hatvani utca végén egri, gyöngyösi üveges és tükrös árulta portékáját, nyilván parádi készítményeket. De volt az üvegárusok sorában debreceni, pesti, sőt csehországi is. A piacok, vásárok történetével foglalkozó szakirodalomban csak néhány, üveg értékesítésére vonatkozó adatot találtam. 110 VERES László 1991. 50-54. 111 Vö. VERES László 1986a. 131-132. 112 BUNTA Magdalena 1980. 226-227. 113 L. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 76. 114 Vö. VERES László 1986a. 131-132. 115 BUNTA Magdalena 1980. 227. 116 KÖPECZI Béla 1987. 1052. 117 Vö. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 93. és VERES László 1986a. 132. 118 Vö. SÁGHELYI Lajos 1938. 189-190. Sághelyi itt még Pechány Antal romantikus szemléletű munkájára támaszkodott. Pedig alapos a feldolgozás a szlovák vándoriparról és vándorkereskedelemről. Vö. SOMOGYI Miklós 1905. 119 GALLO, Jan 1968.411-423. 120 PETERCSÁK Tivadar 1981. 438.