Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

Palack optikai díszítéssel, XIX. század. Zempléni hutatermék Déri Múzeum, Debrecen gessel kezdte az újonnan alapított huta üzemeltetését. A Rákóczi-szabadságharc után Trautsohn herceg lett a regéci uradalom tulajdonosa. Mivel Hutnik Tamás nem fogadta el a herceg által ajánlott új szerződést, 1716-ig munkások hiányában szünetelt az üveggyártás a zempléni hegyekben. 1716-ban sikerült a hercegnek ismét hozzáértő mestert találni Kohanovszky György személyében, aki újraindította az üveggyártást, majd ezt követően átadta fiának, Bálintnak az üzem irányítását. Mindkét mester lengyel volt, a Krakkó környéki Sandomierz hutákból származtak. Kohanovszkyék irányítása alatt egyre jelentősebbé vált a tokaj-hegyalj

ai borvidéken értékesíteni kívánt öblösüvegek (palackok, kancsók, korsók, poharak stb.) gyártása. Az előállított termékek döntő része a hegyaljai mezővárosi polgárok igényeinek megfelelően készült. Kohanovszkyék hamar felhagytak a hagyományos formájú „karika-ablaküveg" gyártásával: 1730 táján táblanyújtó