Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS KITELJESEDÉSE A XVI—XVII. SZÁZADBAN

következtethetünk, hogy ilyen típusú matériából nem is gyártottak termékeket. Az első opalizáló üvegre Bajoni János, az uzdiszentpéteri udvarház leltárkészítője utal: „öreg sotus (egyik csíkos, másik tiszta) üvegpalack Nr. 2." A Bajoni János által leírt edény színtelen, áttetsző, csíkos vagy mustrával díszített opalizáló üvegpalack lehetett.

36 Ez a díszítőeljárás nagyon régi múltra tekint vissza. Az egyiptomi, a görög, a római üvegművészet is alkalmazta ezt a díszítő technikát, amelynek XVII. századi — de még inkább a XVIII. században elterjedt — eljárása a következő volt. A még képlékeny állapotban lévő edény falára színes fonalakat forrasztottak és addig hengerelték, amíg az belenyomódott az üvegmasszába. Majd ezután tovább fújva az üveget különböző segédeszközök igénybevételével a kívánt mustrát kialakították az üveg testén. Bornemisza Anna gazdasági feljegyzéseiben 1686. május 30-i keltezéssel egy nagyon érdekes bejegyzést olvashatunk. Eszerint 25 db „fekete, ónsotus üvegeket" hoztak Porumbákról a fejedelmi udvarba. Ez a bejegyzés azért rendkívüli jelentőségű, mert az európai üveggyártás mesterei csak a XIX. század elején fejlesztették ki a fekete üveg előálk'tásának technológiáját. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy Erdély üvegművesei a XVII. század utolsó évtizedében valóban készítettek-e fekete üvegeket?

57 Ennek az izgalmas kérdésnek a megválaszolása ma még lehetetlen, mivel nem rendelkezünk bizonyító értékű produktumokkal. A fogarasi vár ásatásaiból kerültek elő feketének tűnő üvegek töredékei. A kémiai vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált, hogy a töredékek nem fekete színű üvegtárgyakból származnak, L tem fekete színhatású üvegekéből. A Bornemisza Anna által fekete üvegnek nevezett termékek is fekete üveg színhatású edények lehettek csupán. QEGYZRTI K] 1 LAZARUS, Peter 1974. A holland és az angol üveggyártás szorosan összefonódott. Az angol üvegek metszése holland üvegesek munkáin nyomán vált híressé. 2 VÁVR A, Jaroslav Robert 1954. 137-139. 3 SCHMIDT, Robert 1912. 236-237 és 254-257.; H AASE, Gisella 1976. 15-16. 4 URESOVA, Lubise 1973. 134. 5 A cseh iivegkereskedők a XVIII. században már szinte a világ minden országába eljutottak. Cadizon keresztül Amerikába is szállítottak üveget. Állandó lerakataik voltak Londonban, Konstantinápolyban, Amszterdamban, Párizsban, sőt Velencében is. Vö. VAVRA, Jaroslav Robert 1954. 142, 146. 6 1736-ban Giuseppe Briati Csehországban mint portás leste el a cseh üvegkészítés titkát, és hazatérve, Velencében meghonosította az új üvegkészítési és technikai eljárásokat. Krről részletesen szól DIVALD Kornél 1912. 357. _ PECH Antal 1984. 213. 8 TAKÁTS Sándor 1899. 246. 9 B< )GL>ÁN István 1973. 36.; SZINNYAY Katalin-KOCSIS FerencZÁDOR Mihály 1992. 132. 10 DÉTSHY Mihály 1964. 152. 11 TAKÁTS Sándor 1907. 632. 12 Vö. YF.RLS László 1997. 35. 13 HANGAY Zoltán 1987. 139-140. 14 TAKÁTS Sándor 1907. 635. 15 Vö. BORSC )S Béla 1974. 47. 16 TAKÁTS Sándor 1900. 189-190.; A Batthyány-birtokon levő hutára 1. BORSOS Béla 1974. 46. A XVI. században fennálló üveghuta működésére későbbi adatok utalnak. A következő század 80-as éveiben a pápai ferences rendi konvent arra kérte Batthyány Kristófot, hogy „ablakra való kristályüvegre méltóztassék maga üvegbányájáról commitálni". KEMÉNY Lajos 1906. 188-189. 17 KOVÁCS Gyöngyi 2002. 69-70. 18 BUNTA Magda-KATÓN A Imre 1983. 26. 19 LÁZÁRESCU George-STIICESCU Nicolae 1972. 53. 20 LANDER Gusztáv 1930. 106. 21 Jobbágyösszeírás 1594-1603. MOL. P. 56. Bethlen Lt. 263/7. 22 BINDER Pál 1994. 81. 23 BINDER Pál 1994. 82. Érdekes adalékot közöl a rozsnvói szász huta utóéletéről. 1793—1805 között tehát valamivel több, mint 10 évig ismét felélesztették a XVI. századi huta helvén az üvegkészítést. 24 BUNTA Magdalena 1980. 223. 25 KRALS Georg 1965. 46. 26 BUKTA Magda-KATONA Imre 1983. 43. 27 TAKÁTS Sándor 1907. 636. 28 VERES László 1997. 29-30. 29 BUNTA Magdalena 1980. 229-230. 30 MAKKÁ 1 László 1954. 238-241.; Történelmi Tár 1889. 246-258. 31 MAKKAI László 1954. 464. 32 Történelmi Tár 1878. 682. 33 Vö. VER KS I iszló 1997. 125-126. 34 L. MESTER Edit 1997. 13. 35 Vö. MESTER Edit 1997. 15. 36 H. GYÜRKY Katalin é. n. 93. 37 L. II. GYÜRKY Katalin é. n. 28.; Yö. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 18. sz. kép. 38 Vö. DAVIDSON, Georg Robert 1975. 129. 39 Történelmi Tár 1904. 579. 40 SÁGHELYI Lajos 1938. 126. 41 TI IALY Kálmán 1895. 564-565. 42 B( )RS( )S Béla 1974. 50. 43 MAKKAI László 1954. 238-241.; Történelmi Tar 1889. 246-258. 44 L. DIVALD Kornél 1912. 368. 45 SZAMOTA István 1902-1906. 740. 46 Vö. BORSOS Béla 1974-75. 47 L. BUNTA Magdalena 1980. 228. 48 B NAGY Margit 1973. 54.; BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 27-28.; TAKÁCS Béla 1984. 20-25. 49 AP( )R Péter 1972. 14., 19., 20-23. 50 1.. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 10. kép. 51 A hagyomány szerint a pohár Georg Kraus krónikaíró hagyatékából került a segesvári evangélikus egyházközség tulajdonába. A tárgy a segesvári ev. egyházközség tulajdona. Fotóját 1. BUNTA MagdaKATONA Imre 1983. 130. 16. kép. 52 Vö. BORSOS Béla 1974. 53. 53 Yö. VARGA Vera 1989. 11-12. 54 KATONA Imre 1974. 61-63. 55 Az opál- vagv csontüveg és a tejüveg leírását először Antonio Neri közli 1622-ben megjelent Larte vetraria című művében. 56 MAKKAI László 1954. 464.; B. NAGY Margit 1973. 54. 57 BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 56-5".