Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS KITELJESEDÉSE A XVI—XVII. SZÁZADBAN

az edények, amelyek felületét sugarasan szétfutó fehér festés díszíti.

36 A gyakori palack-, pohár-, kehely- és tányértöredékek mellett szórványosan más funkciójú üvegek is előfordulnak a leletanyagokban. Vélhetően XVI. századi erdélyi huták termékeit tisztelhetjük a cserépkupákra emlékeztető, hengeres testű ivóedényekben. A világoszöld vastag üvegű kupák testét szimmetrikusan elhelyezett rátétes díszítmények ékesítik. 37 A bizánci mécses formák hagyományait őrizték meg a késő középkori huták világítóeszközei, melyek jellemző formáját a kehelyszerű tárolórész leszűkült, vékony üveggömbben végződés adja meg.

38 Ezeket a lámpatesteket csillárfoglalatokban használták egyesével és többedmagával. A XVI. századi üvegművességet reprezentáló tárgyi emlékanyag összességében azt bizonyítja, hogy a hazai huták velencei üvegek utánérzetét sejtető üvegeket készítettek. Mellettük a német, cseh üvegformák és üvegdíszítési eljárások is egyre gyakoribbakká váltak. A változások ellenére a velencei üveg tekintélye még mindig domináns volt. A XV. század örökül hagyta azt a szokást, hogy az előkelők asztalára Itáliából hozták az üveget. 1560-ban Nádasdy Tamás nádor Péchy Mártont bízta meg velencei üvegek vásárlásával. Péchy levelében így válaszolt: „az kegyelmed parancsolattyát az üvegek felül megértem és mivel az Vcneczés követ küldte Kgd-nek egy ládával, én azt vélem, hogy nem szükség vennem, hanem csak asszonyomnak és öngs-ának egynéhány apró üvegeket, melyeket megveszek és öngs-nak megviszek."

39 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is hódolt a velencei üvegnek. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy velencei munkásokat telepített hutájába, hanem az is, hogy több alkalommal rendelt magának üveget is Velencében.

40 A főúri érdeklődés utolsó nyomait a XVII. század végéről jegyezhetjük fel, amikor Bercsényi Miklós és II. Rákóczi Ferenc velencei üvegeket vásárolt. II. Rákóczi Ferenc egy pazarul metszett kristálypoharat, vagy talán serleget vásároltatott, amelyet díszes aranyozott ezüstbe foglaltak.

41 A főuraink a cseh üveg térhódításától már kristályüvegekkel is gazdagították kincstáraikat. 1606ban Bocskai István arra kérte Illésházy nádort, hogy szerezzen be neki Bécsben kristályüvegeket. Thurzó György Borbála nevű lánya lakodalmára 50 kristályát veget rendelt meg 1612-ben. Bethlen Gábort sem hagyták érzéketlenül az új típusú díszüvegek, hiszen 1623-ban 57 kristálvüveget vásároltak neki Nagyszombaton és még 13 kristálypoharat Krakkóban ugyanebben az évben. Apaffy Mihály fejedelem hagyatékának összeírói igyekeztek hangsúlyozni az egyes pazar üvegek cseh eredetét.

42 A XVII. századi huták földrajzi elhelyezkedése és az öblösüvegek térhódítása között szoros összefüggés fedezhető fel. A királyi Magyarországon a korszak jelentős részében az öblösüveg gyártása másodlagos jelentőségű volt, mivel a fejlett üvegiparral rendelkező Cseh—Morvaországból és Lengyelországból olcsó, ugyanakkor kiváló minőségű divatos üvegeket lehetett beszerezni. A külföldi üvegáru egyik beszerzési központja Nagyszombat, a másik pedig Krakkó volt. A Nyugat-Magyarországon élők pedig közvetlenül Bécsben, vagy a stájer városokban elégíthették ki szükségleteiket. A hazai huták leltáraiban általában egyszerű palackokat, poharakat és különféle háztartási eszközöket, úgymint mécseseket, lámpákat, tányérokat szerepeltettek. A szegényes választékról tanúskodnak a várak, uradalmi épületek leltárai is. 1634-ben a Rákócziak pataki várában az öblösüvegeket mindössze 74 darab illatszeres üveg képviselte. A sütőházban és a konyhában a több száz fatál és fatányér mellett csak néhány üvegpalack volt. 1639-ben már viszonylag jelentős mennyiségű üveget vettek számba. A „felső sáfár" házban 5200 kristálynak nevezett, vagyis színtelen, áttetsző üvegből készült palackot, poharat tároltak. A nagy mennyiségből arra gondolhatunk, hogy ezek értékesítésre szánt üvegek voltak, netán a hegyaljai mezővárosok számára.

41 A Patakkal szomszédos Ujhely gyakran feltűnik a forrásokban, mint az üvegkereskedelem központja. Elképzelhető, hogy a Rákócziak hutáiban gyártott üvegeket Ujhely vásárain értékesítették. 1634-ben az ungvári uradalmi központban is több száz üveget tároltak. Köztük illatszeres üvegeket, metszett és közönséges poharakat, sok üveggyöngyöt, kisebb-nagyobb fedeles és fedél nélküli kristálypoharat, billikomot, kristálypalackot