Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

KÍSÉRLETEK, FELZÁRKÓZÁSI TÖREKVÉSEK A MEGHATÁROZÓ EURÓPAI STÍLUSIRÁNYZATOKHOZ A XIX. SZÁZADBAN

Rákóczi-emlékpohár, XX. század eleje. Kelet-Szlovákiai Múzeum, Kassa Díszpohár, XIX. század vége. Észak-Magyarország Herman Ottó Múzeum, Miskolc tában készült darab —, amelyen harci zászlókkal övezett kartusban a szabadságharcban való sze­mélyes részvételre történő utalás szerepel. Emlékpoharak készültek olyan célzattal is, hogy a hivatali szolgálat magas posztjait be­töltők kegyeit elnyerjék. Bizonyára valamelyik vármegyei elöljárót ajándékozták meg azzal az igen nagy méretű, „Nógrád megye hű jobbágyai - 1852. június 6" feliratú serleggel, amely Zlatnón készült. A réteges üveg alapanyaga ólomüveg, a felső réteg pedig opak fehér tejüveg. A díszkehely magas és mély csiszolással kialakított tölgylevél és indák szövevényéből áll. A serleg előlap me­dakonrészét körülfogó fekrat a tej- és az áttetsző üvegbe ugyancsak cameo- és intaglio csiszolású Nógrád vármegye címerének keretelését is bizto­sítja. József főherceget 1859-ben a főváros elöl­Díszpohár, XIX. század vége. Erdély Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda (Fotó: Nagy Gyöngyvér)

Next

/
Oldalképek
Tartalom