Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)
KÍSÉRLETEK, FELZÁRKÓZÁSI TÖREKVÉSEK A MEGHATÁROZÓ EURÓPAI STÍLUSIRÁNYZATOKHOZ A XIX. SZÁZADBAN
kristály- és fúvott stílus felújult küzdelmében jutottak kifejeződésre. Azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az üvegművészet megújítása nem kizárólagosan az egyik vagy a másik stíluson belül képzelhető el, hanem mindkettő előremutató értékeinek felhasználásával. A fúvott és a kristálystílus egyensúlyának helyreállítása számos kísérlet után a Jj)bmeyr cég termékeiben fejeződött ki. Lobmeyr asztak készleteinek darabjai igazi hegyikristály stílusú, neoreneszánsz formaadású és díszítésű üvegek. Ugyanakkor munkásságában hangsúlyozottan megjelentek a keleties, színes zománcfestésű vagy schivar%lot technikával díszített barokk hagyományokat követő fúvott üvegek is, amelyek a XIX. század végi magyar üvegművészetre, főként a gyáripari jellegű termék-előállítás során jelentős hatással voltak A historizmus betetőzését, csúcspontját a francia Emile Gallé munkássága jelentette az anyag, a forma, az ábrázolás, illetve az ornamentika jelentésének szintézisével. 8 Gallé 1878-as párizsi kiállítása révén vált széles körben ismertté. Bemutatott alkotásai részben azt a nézetét tükrözték, hogv „.. .az üveg teljesen átlátszó, legfeljebb anyagában színezett legyen, a formák hagyományosak, a klasszikus modellek finom variációi." A kiállított alkotások másik csoportja, a színes zománcfestésű neogótikus és perzsa üvegek, Philippe-Joseph Brocard iszlám mecsetlámpák által inspirált munkáinak hatását tükrözték. Brocard az 1873. évi bécsi világkiállításon mutatta be az arab-iszlám motívumok felhasználásával díszített lámpatesteit, aminek hatására a keleti motívumok térhódítása elkezdődött. Gallé munkássága az 1880-as évektől teljesedett ki és követendő példát állított a fúvott és a kristály stíl us kizárólagossága mellett lándzsát törőknek egyaránt. A művész történelmi témájú műveinek egyik csoportja az egyiptomi és a szíriai üvegek, főként a mecsetlámpák alapos ismeretéről tanúskodik. E tárgyai díszítményeit ún. „kemény zománc"-okkal készítette, amelyek összetétele hasonlított az eredeti arab és velencei zománcokéhoz. A zománcfestészet uralkodott Gallé történelmi témájú üvegeinek másik csoportján is, melyeknél a formaadásban a velencei—muránói reneszánsz, cseh barokk és XVIII. századi sziléziai asztali üvegek, valamint a francia barokk fajanszok hatása érvényesült. A művész hegyikristályokra emlékeztetően nehéz, általában intagko-csiszolással megmunkált kristály és színes rózsakvarcot, ametisztet, borostyánt, alabástromot, jadet, achátot és ónix drágaköveket utánzó ún. drágakő üvegért az 1889-es párizsi világkiállításon mutatta be először. A formákat múzeumi előképek felhasználásával alakította ki, a díszítményeket pedig az ásvány vagy drágakő eredeti kitermelési és megmunkálási területén az idők során kialakult formakincs felhasználásával. Gallé 1889-ben bemutatott ún. drágakő üvegei stílusukat tekintve már a historizmusból a szecesszióba való átmenetek, hiszen a historizálás már csak egyes történeti technikák, illetve az azokhoz kapcsolódó motívumok alkalmazásához kapcsolódott. Igazi, világhírű szecessziós üvegeivel 1897 után jelentkezett a művész. Korábban, már az 1880-as években, kísérletező időszakában fölényes anyagkezelésében a réteges, maratott üvegtechnika is megjelenik. Szecessziós üvegeiben már nemcsak az újszerű, sajátos forma, hanem a formával együtt a floráks dekor, a réteges maratott üvegtechnika, a metszés, a marketéria a legmagasabb tökéletességben egyesült. ALKOTÓK, ALKOTÓMŰHELYEK ÉS ALKOTÁSOK Több évtizedes lemaradásban A XIX. század elején hutáink többségében XVIII. századi technológia a jellemző. Előremutató vonások csupán a metsző- és festőműhelyek meglétében tapinthatóak ki. Amikor Európa különböző területein új eljárások meghonosításán fáradoznak és új típusú üvegeket kísérleteznek ki, nálunk még „korszerű" üvegkészítési módnak mintisül a színtelen, áttetsző kristályüveg gyártása és az üvegek metszéssel, festéssel való díszítése. A hagyományos típusú üveghuták fűtési rendszerének modernizációja, a köszörűgépeket működtető új energiaforrások alkalmazása lassan elkezdődik a
