Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

KÍSÉRLETEK, FELZÁRKÓZÁSI TÖREKVÉSEK A MEGHATÁROZÓ EURÓPAI STÍLUSIRÁNYZATOKHOZ A XIX. SZÁZADBAN

IsJSÉRLETEK, FELZÁRKÓZÁSI TÖREKVÉSEK A MEGHATÁROZÓ EURÓPAI STÍLUSIRÁNYZATOKHOZ A XIX. SZÁZADBAN IRÁNYMUTATÓ TÖREKVÉSEK (yíz üveg történetében a XIX. század ,,a szín yT- és a fény százada". A színes üveg eddig soha nem tapasztalt jelentőségűvé válása a modern ve­gyészeti eljárások alkalmazásának köszönhető. A nagy tisztaságú fémsók előállításával az üveg színezésének újabb és újabb lehetőségei nyíltak meg. 1816-tól az üvegtárgyak új anyaga a fekete, majd 1819-től a vörös drágakő-, az ún. hyalith üveg lett, melyeket a dél-csehországi üveggyárakban, Georgenthalban és Silberbergben a kiváló üveg­technikus, Francois Buguoy de Longueval fejlesztett ki. 1 Friedrich FLgermann a csehországi Haida ü\ r eg­gyárában kísérletezte ki a márványtól az achátig különféle drágakövekre emlékeztető ún. lithyalin üveget, amit aranyozott foglalatba helyezett drága­kő betétek tettek még különlegesebbé a csiszo­latokkal feltárt újabb és újabb erezetmintákkal együtt. Egermann másik két találmánya az e^üstpác (1816) és a ré^rubinpàc a réteges üveg mellett vé­konyabb, áttetszőbb alapot biztosított a csiszolt, vésett, majd maratott díszítmények számára. 2 Az „annagrün", a fluoreszkáló uránüveg gyártását az 1840-es években felfedezett uránium elem alkal­mazása tette lehetővé. A nagy tisztaságú fémsók hozzáadásával a régen használatos tej- és opál­üveg, kobaltkék, mangánibolya, zöld, aranyrubin, sárga színek pazar változatait, árnyalatait lehetett előidézni. A tej- és az alabástromüveg hozzákeve­résével pedig minden egyes átlátszó színárnyalat opak változatát. 3 A XVIII. század második felétől indult hódí­tó útjára Nyugat-Európában a gyémántszerűen csiszolt üveg, a „Brilliant Style". A brikáns hatást aranyozott bronz foglalatokkal hangsúlyozták és porcelánpasztából készült képek beágyazásával tették még különlegesebbé ezeket az üvegeket. Az 1820-as évektől a cseh üveggyárakban (Neuwelt) is díszítették üvegberakásokkal, uralkodók, híres emberek arcképmásaival az üvegeket. 4 Egy-két kísérletre utaló jeltől eltekintve úgy tűnik, hogy hazánkban ez a díszítőtechnika nem honosodott meg. Az emlékanyagunk és a történeti források alap­ján úgy tűnik, hogy az áttetsző, színes zománc festés sem ért el olyan sikert nálunk, mint külföldön. A teljesen feledésbe merült régi üvegdíszítő technikát, az áttetsző színes zománcfestést két

Next

/
Oldalképek
Tartalom