Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

A HAGYOMÁNYOS ÜVEGKÉSZÍTÉSTŐL A GYÁRIPARI TERMÉK-ELŐÁLLÍTÁSIG

az itteni keresletet kielégítse, mégis Csehországból évente számos üveggombbal, színes üveggyöngyökkel, karos gyertyatartókkal, finomabb üvegáruval megrakott szekér jön Erdélybe, s 5000 Ft-nál is többet keresnek évente ezek eladásából. Moldvában és Havasalföldön sem vásárolják eléggé az erdélyi huták üvegeit, hanem Csehországból és Ausztriából hozatják nagy mennyiségben az üveget.

33 A XIX. század elején sem volt kedvezőbb az erdélyi huták helyzete. Bár a XVIII. századi huták életben maradtak, de alapvetően helyi igényeket kielégítő ablak- és parasztüveg-gyártásból tartották fenn magukat. A modernizációt néhány esetben csak az jelentette, hogy a többféle különböző funkciójú kemencék helyett az egykemencés és 6-8 olvasztótégelyes technolc>giát kezdték alkalmazni. A kemencék továbbra is közvetlen fatüzelésűek voltak. 1853-ban egy névtelen szerző a dél-erdélyi hutákról feljegyezte, hogy a termékeik színvonala esztédkai és minőségi tekintetben messze elmarad az 50 évvel korábbiaktól. „Semmiképpen sem tartanak lépést azzal a hatalmas fejlődéssel, amely az üveggyártás terén európai viszonylatban végbement. A hutákat gyakorta látogatják idegenek, érdeklődők, de mindenkitől csak azt hallani, hogy szinte lehetetlenség vásárolni itt egy tökéletesen elkészített poharat." A cikk írója arra gondolt, hogy a régi stílusú parasztüveg már nem felelt meg a korszak igényeinek, helyette metszett, festett üvegeket kellett volna gyártani. Konkrétan utal erre Emmerich Martín az erdélyi üveggyártásról írott munkájában 1865-ben. A cikk írója is váltást javasol a termékszerkezetben, mégpedig „cseh módra". A metszéstől a festésen át az aranyozásig, a rétegelt színes üvegekig felsorolja azokat a díszítési módokat, amelyeket bevezetésre javasol. Világosan látja, hogy ehhez pénzre, tőkére van szükség. De úgy látja, hogy az erdélyi üvegipar elmaradottságának igazi oka a gyakorlatban általánosan érvényesülő bérleti rendszer, valamint a képzett munkaerő hiánya. A bérleti rendszer miatt a vállalkozók nem voltak érdekeltek a fejlesztésben, a beruházásokban. A képzés hiánya miatt pedig óriási nehézségekbe ütközött a különféle munkafolyamatok végzésére alkalmas szakembereket találni. Erdélyben a szakAz Egyesült Magyarhoni Részvénytársaság feketeerdői gyártelepe Bihar megyében