Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

A HAGYOMÁNYOS ÜVEGKÉSZÍTÉSTŐL A GYÁRIPARI TERMÉK-ELŐÁLLÍTÁSIG

Az Egyesült Magyarhoni Részvénytársaság kiskapocsi gyártelepe Zólyom megyében határában lévő B^ova-huta már képesnek bizonyult a gyáripari fejlődés útjára lépni. Fényes Elek szerint 1851-ben „az említett üveggyár egy a legjelesebbek közül hazánkban".

1 1873-ban Az Első Magyar Üveggyár Rt. (Pfáhn, Daniek és Bóth cég) 30 évre vette bérbe az üzemet, de a várt igazi fejlődést megakadályozta az 1873. évi túltermelési válság, így a termelés véglegesen megszűnt. 1873-ban a fa árának drágulása miatt a fatüzelésű huták estek áldozatul, különösen azok, amelyek ráadásul a közlekedési útvonaltól távol estek. Hasonló sors jutott osztályrészül a /átkai üveggyárnak is, mely az 1840-es években jött létre a bzovai huta egyik kemencéjének idetelepítésével.

2 Az Ipoly felső völgyében, ahol az erdőségek között a helységek száma megritkul, az utolsó nagyobb település az Ipoly forrásvidékétől mintegy 13 km-re Málnapatak. Határában a Eátka pusztán az 1840-es évek elején indult meg az üvegkészítés. A XIX. század végén a vízi erővel működtetett zúzdával és egy fatüzelésű, 7 tégelyes kemencéjű üzem a Kossuch-cég tulajdonában a faárak növekedése miatt jutott csődbe, no meg azért, mert 25 km-re feküdt a legközelebbi vasútállomástól, Losonctól. A tűzifa hiányában a Kossuch-cég a 75 éve fennálló gyárat 1895-ben volt kénytelen bezárni.

3 A Málnapatak melletti erdőségekben S^omotercs-pus^tán 1852-ben, Hámorban 1868-ban, 1 'arkasvö/gyben (Wolfstahl, Vlcovo) pedig 1869-ben létesültek üveggyárak. A s^omotercsi buta Kuhinka István és fia gyáraként szerepelt a cégnyilvántartásokban. 1886-ban az üzemet átalakították modern Siebert-féle regeneratív fűtésűre, s így a gyár igen termelékenynek bizonyult. Több mint 100 munkása csiszolt és préselt üvegeket készített. 1891-ben csak a metszett üvegekből mintegy 120 000 Ft tiszta bevételt produkáltak. A szomotercsi gyár a dualizmus időszakában 1918-ig fenntartotta magas színvonalú termelését. A farkasvölgyi üveggyár alapításától táblaüveg készítésére specializálódott, s a század végén 80 munkásával modern berendezésű Siemens-kemencéi révén megközelítőleg 100 vagont tudtak évente áruval megtölteni. A gyár tevékenysége az első világháború végéig követhető nyomon.

4 A Málnapatakhámori gyárat az alapító Első Magyar Üveggyár