Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGHUTÁK TERMÉKEINEK FORMAI, FUNKCIÓBELI SAJÁTOSSÁGAI ÉS DÍSZÍTMENYEI

Korsó, XIX. század eleje. Dunántúl Herman Ottó Múzeum, Miskolc Korsó, 1892. Észak-Magyarország, zempléni huta MNM Rákóczi Múzeuma, Sárospatak kiindulva, ívesen záródik az edény vállára. Ezeket a korsókat színtelen, áttetsző üvegből készítették általában, és a fület, illetve a nyak peremét gyakran kék színű üvegből formálták meg. A korsók szájrésze kör alakú, ritkán előfordulnak csípett kiöntőjű edények is, de ezek már nagyobb méretűek. A dél-magyarországi huták korsói páknka tárolására szolgáltak, ritkán gravírozott díszítmények is előfordulnak testükön. Festett díszű korsókkal csak a parádi termékek között találkozunk. A zöld színű üvegből készült lapos testű korsók oldalait élénk színű sárga, vörös és fehér szirmú virágok díszítik. IVÓEDÉNYEK C% bemutatott tárolóedények között >nL több olyan edénytípus is szerepelt, amelyek alapfunkciójukat tekintve folyadékok tárolására szolgáltak ugyan, de használhatók voltak ivásra is. Mindenekelőtt a szűk szájú és kisebb méretű edényekre jellemző ez. A palackok, butéliák, kancsók, korsók és pincetokba való palackok válhattak alkalomszerűen ivé>edényekké. A következőkben bemutatásra kerülő edények közül csak néhány esetben fordulhat elő ez a kétféle hasznosítási lehetőség, többségükben egyértelműen csak italok fogyasztására voltak alkalmasak. A magyarországi üveghuták leltárai is bizonyítják, hogy a paraszd használatra szánt ivóedényeket később kezdték el nagyobb mennyiségben gyártani, mint a tárolásra szolgáló üvegeket, talán még az ivóedények mennyisége is kevesebb volt, formai szempontból és díszítményüket tekintve azonban mindenképpen elmaradnak a tárolóedényektől.