Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

képzelet tartozékaival — kimutatható hatással volt az ipar- és képzőművészetre, valamint az új építőművészetre. E hatásnak köszönhetően jelentek meg a pécsi Zsolnay gyár termékein a Zsolnay Ferez és ]úlia által tervezett „magyaros" díszítmények. A gödöllői művésztelep alkotói az erdélyi népművészetben, „Kalotaszeg szivárványszínű világá"-ban találták meg az ősi, harmonikus egységet, és alkotásaikat mindig áthatotta „a civilizációk fényes erkölcsi tisztaságának hitt világa" érintetlen formában megőrződése feletti ujjongó felismerés.

184 A néprajzkutatókat nem a népművészet más művészeti ágakat inspiráló hatása, szemléletmódja késztette vitára, hanem az idealisztikus, tárgyaktól, történeti tényektől függetlenült áltudományos nézetek, melyek leginkább Yluszka írásaiban fejeződtek ld. Az írók, művészek, rajztanárok és amatőrök által kialakított nézetek jelentősége abban foglalható össze, „hogy felébresztette és tartósan ébren tartotta az érdeklődést a néphagyomány csírázó fejleményei iránt".

185 Bátkv Zsigmond 1906-ban Útmutatójában már leszögezte — s ez lényegében az áltudományos nézetekkel szembeni állásfoglalásnak is tekinthető —, hogy a kultúra „...nincs népekhez kötve, hanem egyes ldsugárzó pontokból más népekhez is átterjed és a népek az emberi művelődés egyes fázisainak csak időleges hordozói".

186 Bátkv valami nagyon fontosat érzett meg, olyat, amely a szociális vagy kulturális antropológia képviselőinek nézeteiben kristályosodott ki. Az antropológusok az emberi kultúra vizsgálata során a kapcsolatok szövevényeinek elemzését állítják előtérbe. Az emberi társadalmak, a kultúra rendezése közben dolgozták ki paraszti társadalom, paraszti kultúra vezérfogalmaikat. Tehát nem saját nemzeti identitásuk eredeti rétegeit keresve fedezték fel a parasztságot. A paraszti kultúrát egy összetett kulturális rendszer részegységének tekintik. Ezért elvetik a paraszti önellátásban, zártságban megőrződő kultúrát változatlan, eredeti voltáról vallott felfogásokat.

18 Lényegében a kultúra változatlanságáról, örök voltáról vallott nézetekkel szállt szembe Györffy István, amikor munkáiban a felszínen megjelenő, csillogó világ helyett az archaikus, régi formákra irányította rá a figyelmet, és hangsúlyozta a tárgyak különböző történelmi korokban Szenteltvíztartó, XIX. század eleje. Kelet-Magyarország Dr. Ujszászy László magángyűjteménye való vizsgálatának jelentőségét.

188 Bátky Zsigmond és Györffy István kutatási eredményeit, és a hozzájuk hasonló nézeteket vallók publikációéit Viski Károly szavaival élve, az „ázsiai" hagyatéknak tartott népművészeten nevelkedett közönség „...fölzúdulással fogadta s szívesen vette a magvar ornamentika olyan elméleteit, amelyek a mai szűcs- és szűrhímzések elemeit közvetlenül a honfoglalók ásatag fémemlékeivel kapcsolták össze".

189 A magyar népművészetről az else) szintézist Bátky Zsigmond, Györfjy István és Vis ki Károly készítette.

11,11 1928-ban a prágai Nemzetközi Népművészeti Kongresszusra készített munkájukban a népviseletek, a népi építkezés, a szűcs- és szűrszabó munkák, a pásztorművészet, a hímzés, a bőrmunka és a faragott paraszti szerszámok álltak előtérben. A festett bútor, a kerámia visszafogottabb szerepet kapott, és csak jelzésszerűen esett szó a kékfestésről, a mézeskalácsosságról és