Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
FÉMIPAR - Lakatosok, fegyverművesek, órások, ágyúöntők, órások (Spóner Péter, Hazag Ádám)
annak ellenére, hogy kettéváltak a céhek, a lakatos és puskaműves mesterség között bizonyos átfedés megmaradt. Erre utal, hogy a 17. század derekáról ismert puskaműves mesterek nevei között találjuk például 1650-ben Lakatgyártó S%ász Jánosét. Mellette az órakészítőket ebben az évben Oragy ártó János képviselte. 2 ' Az óragyártó- és órásmesterséget általában együtt említik, a két szakma között azonban alapvető különbségek mutatkoznak. Az óragyártó a kisebb méretű utazó-, asztali-, zsebórák előállításával, míg az órás a nagyobb méretű illetve toronyórák javításával, kezelésével, készítésével foglalkozott, ezzel együtt többnyire a harangok kezelője is. Az európai óraállítási hullám a 14. században érte el Magyarországot, a nyugat-európai államokhoz viszonyítva azonban Magvarország ritkán lakott agrárjellegű ország volt, alacsony népességű városokkal. Ennek ellenére a néhány tehetős nagyváros és polgárai mindent megtettek, hogy beszerezzék az újonnan megjelenő státusszimbólumot. 24 A díszes, aranyozott kassai toronyóra valószínűleg az 1490-es években készülhetett, amikor felújították a Szent Erzsébet plébániatemplomot, ahol addig is létezett egy napóra, melyre az 1490-es évszámot vésték. Az órások sokáig alacsony létszámuk miatt nem alkottak önálló céhet, 1557-ben Kassán a lakatosok, sarkantyúsok, puskaművesek és óragyártók közösen alkottak vegyes céhet. 2 " 1 Zemplén vármegyében, Patakon és Tokajban az órások a fegyvermíves, illetve lakatoscéhhez tartoztak. Ennek oka elsősorban, hogy az órás, órakezelő leginkább lakatosmunkát végzett. Újhely pálos kolostorának tornyából származó négyszögletes kőlapon, melyen római számokkal jelölték az órákat, 1501-es évszám olvasható. 26 A tokaji vár felújításánál több kassai mesterember között órás is szerepel, akinek 60 forintot fizettek a várbeli nagy óra elkészítéséért. Az órásmester valószínűleg nem telepedett meg itt, a források szerint Tokajban csak 1652-ben jelennek meg az órások. 27 A lakatosok és órások között az elvégzendő munkában azonban jelentős tudásbeli különbség adódhatott, hisz Patakon 1640-ben Hommonnay Bálint Pál szemére vetik a lakatoscéh tagjai, hogy nem állt be a céhbe, a helybeli tanács azonban megvédi, hisz egy lakatos sem vállalta el a munkáját. 28 Patak, Keresztúr, Tarcal, Tokaj mezővárosokból vannak órások működésével kapcsolatos adatok. 29 A keresztúri órásmester 1607-es említéséből kiderül, hogy javadalmazásán kívül minden adófizetés alól mentes volt. 3 " A pataki órás szolgálatát és javadalmazását 1638-ban egy 10 pontos határozat rendezte, 31 e szerint kötelessége volt az órával és harangokkal kapcsolatos mindenféle fémmunka elvégzése, az óra kezelése, valamint a harangozás is feladatai közé tartozott. A tokaji vár órásának fizetését az 1652. évi konvenciós levél rendezte, 32 mely szerint fizetése 12 forint és 2 köböl búza volt évente. 1770-ben készült el Miskolc iparűzőinek legteljesebbnek tekinthető összeírása, 11 e szerint Miskolcon 1770-ben 2 órásmester Asztali óra. Hirschabeck Jakab miskolci órásmester müve, 1815 k. (Miskolc, 1IOM)
