Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

ÉPÍTŐIPAR - Üvegesek (Veres László)

A 17. században Kassa cs a szepességi szász városok polgárhá­zainak jelentős része üvegezett ablakokkal rendelkezett. Északkelet­Magyarország váraiban és kastélyaiban általánossá vált az ablakok üvegezése. Mindez az üvegesmesterek számának emelkedésével és az ablaküvegek árának csökkenésével is összhangban állt. Kassán kívül a szepességi városokban majdnem mindenütt gyökeret eresz­tett az üvegesmesterség, ezen túlmenően megjelent Zemplén északi részén is. Varannón 1576-tól kimutatható üvegesek ténykedése. 8 Az ablaküvegek árának feltüntetése Zemplén vármegyében 1666-tól, Abaújban pedig 1669-től szerepelt a limitációkban. 9 Az 1669. de­cember 10-én kelt abaúji árszabás szerint „egy öreg kristálytányér üvegestül foglalásával 5 dénár, közönséges tányér üvegestül 3 dé­nár" összeget tett ki. Egy ablak elkészítéséhez 100 üvegtányérra volt szükség. Ez azt jelenti, hogy egy ablak üvegezésének ára egy pár csizmáéval volt egyenértékű. A 17. század végéig a felvidéki huták látták el ablaküvegek­kel a térséget. A termelés azonban nem elégítette ki az igényeket. Jelentős volt a lengyelországi behozatal. 1698-ban az ablaküvegek előállításában és az üvegesmesterség terjedésében új korszak vette kezdetét. Ekkor alakította meg II. Rákóczi Ferenc a regéci uradalom üveghutáját." 1 Rákóczi felvirágoztatta az üvegkészítést a munkácsi uradalomban is, majd pedig 1706-ban kezdeményezésére üveghu­ta épült a debrői uradalomban, a mai Párád közelében." Rákóczi példáját többen követték. Ung vármegyében Bercsényi Miklós ál­líttatott „officina vitriariá"-t. 12 1712-ben indult meg a termelés a diósgyőri koronauradalom hutájában is. 13 Az üveghuták kezdetben ablaküveggyártással foglalkoztak. Egy-két évtized múltán azonban már fontos feladatuknak tekintették a borvidékek öblösüvegekkel való ellátását is. A 18. század elején létrejött uradalmi hutákban négyféle típusú öblösüveget gyártottak. A legnagyobb mennyiségben az ún. tároló­üvegek és az ivóedények készültek. Ezek palackok, kancsók, poharak, butéliák, bokályok, kulacsok voltak elsősorban. Az ún. vegyes bas%­nálati üvegek konyhai, háztartási célokat szolgáltak. Ilyenek voltak az 18. s%á%adi üveghuta ábrázolása (Kovács B. nyomán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom