Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

ÉLELMISZERIPAR - Molnárok (Rémiás Tibor)

lényegi változást, csak birtokosaik változtak néhol. Úgy tűnik, hogy az előző századokban Miskolcon és környékén elérték a malmok a folyók (Sajó, Hernád) és patakok (Szinva, Hejő) eltartóképességének maximumát. A 18. század derekára egy véglegesnek tekinthető, a 19. század végéig létező ví%imalomrends%er fejlődött ki a városban és közveden közelében. Ahogy a középkorban a malmok azilumok (menedékhelyek) voltak, úgy ez az újkorra megváltozott: a malmok a társas élet színtereivé váltak, a találkozás, a hírszerzés, a tájékozódás helyszínei lettek, de tagadhatatlan, hogy kétes, csavargó elemek (betyárok) is megfordultak itt.

26 A vízimolnároknak különben Nepomuki S\t. János napjához (máj. 16.) fűződő ünnepsége a legismertebb. Ahhoz képest, hogy 1595-ben, ha „a molnárok első felszólításra nem fizették ki a reájuk kivetet (adó-)összeget" súlyos büntetésre (12 frt.) számíthattak, 1751-től Miskolcon és Borsod vármegyében is a molnárok mentességet kaptak az adók alól „mivel a vármegyében lévő gátakat és hidakat karbantartják, sőt újakat építenek.

27 Miskolcon pl. faragómolnárok készítették 1716-ban az avasi templomtorony gerendázatát, majd 1738-ban „hídnak való fát" faragtak.

28 Itt és most nincs lehetőségünk kitérni Miskolc 18. századi kémény- és pinceösszeírásaiban (1764, 1781, 1783, 1790) szereplő malmok és molnárok utcák szerinti megoszlására, a tapolcai apátság 1745-ben összeírt malmainak (csabai, kása őrlő, vágó, kis) ingóságaira vagy a diósgyőri uradalom inventáriumaiban szereplő malmok eszközeire. Pusztán az 1800-ban született „Miskolcznak a javai" című verses városbemutató első sorai álljanak itt: „Van jó levegője; vize, melyen vannak sok Malmok, úgy rendeltettek strázsául körülte a szép Halmok."

29 Mindez jól szimbolizálja a miskolci malmok frekventált helyzetét. Az első, 1863. évi országos malomösszeírás alapján tájékozódhatunk Északkelet-Magyarország 5 vármegyéjének malmairól.

30 A malomtechnika változatlanságának időszakában: /72ö-ban Abaújban 324, Borsodban 204, Gömörben 341, Tornában 59 és Zemplénben 653 a malmok becsült száma, 1784—87-ÏC Borsodban A miskok-hgőcsabai vízimalom épülete 362-re nő, Gömörben 299-re csökken, Zemplénben 565-re csökken. (1957) (Abaúj és Torna vm-ből nem állnak rendelkezésre adatok!) 1828-ba.n Abaújban 429-re, Borsodban 507-re, Gömörben 49l-re, Tornában 79-re, Zemplénben 757-re ugrott a malmok száma. Fényes Elek statisztikai munkája (1844) csak a papírmalmokat vette számba, így Borsodban 5, Abaújban 1 (Szinnye), Gömör és Kis-Hontban 10 (+6 fűrészmalom), Zemplénben szintén 1 (Nagy Kemenecz) papirosmalmot közölt. /#<5i-ban Északkelet-Magyarországon az alábbi malomszámokat (összesítve) regisztrálták: Abaújban 112-re (226 malomkövön), Borsodban 165-re (343 malomkövön), Gömör és Kis-Hontban 219-re (476 kövön), tornában 37-re (67 kövön)