Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
RUHÁZATI IPAR - Gombkötők (Gyulai Éva)
Gombkötők Az egyik legjellegzetesebb magyarországi ipar a gombkötőké, amely az Európában ismert paszományos mesterségből kinővén, a magyaros viselet legfőbb díszítményét, a díszes gombot és sújtást, vitézkötést készítette, Északkelet-Magyarországon is a szabók mesterségét egészítette ki, így mindenhol, ahol a ruhakészítés megjelent, a gombkötők termékeire is szükség volt. A gombkötők, elnevezésükkel ellentétben a gombokon kívül paszományt is szőttek, sokszor két sorban varrták fel a gombokat, s a nagyobb és kisebb gombokat szövött, lyukas szalaggal, ún. gombházzal kötötték össze, de készítették a gombtól független sújtást és zsinórt, övet is. A mesterség igen összetett volt, nagy szaktudást igényelt. A gombokat tűvel készítették, a paszományt, rojtokat horgolták, illetve speciális szövőszéken szőtték, valamint nyergen verték különböző színű és anyagú fonalakból. 1 A szövött gombok divatjával egy időben a nemesi elit ezüstből készült, jóval drágább, s nagyobb presztízst közvetítő gombokat viselt mentéjén és dolmányán, és a gombkötők sokszor ezeket helyettesítették és utánozták termékeikkel. Régiónkban a gombkötő mesterség is Kassáról indul, a 16. század közepén a gombkötőcéh már részt vesz az úrnapi körmenetben, de társulati működésében még elmarad a többi céhtől, 1593-ban ugyanis Nyíri-Gombkötő János és Frigü-Gombkötő Imre ír Nagyszombatból a kassai gombkötő- és takácscéhnek, hogy adják ki inaséveikről tanulólevelüket, mert szükségük lenne rá a nagyszombati céhbe való beállásnál. 2 A kassai gombkötőknek 1603-ban a kassai tanács virágfüzéres privilegiális formájú oklevélben ad új szabályzatot. 3 A céh első rendszabálya feltehetően „házilag" készült, s mivel ezek az artikulusok „semmi szép móddal, és az város pecséti alatt megconfirmálva és erősítve nem voltának megékesíttetve és kiadva, annak felette az mostani üdőhöz sem illendők", ezért adományozott újat Bocatius János főbíró és tanácsa Prügel György céhmesternek és mestertársainak 1603-ban, külön szabályzattal látva el a legényeket is. 1610-ben a város megerősítette a szabályzat VI. artikulusát, hogy Kassán senki sem árulhat gombokat a céhtagokon kívül, még a boltokban és „patikákban" sem. 4 Ugyanekkor
