Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
RUHÁZATI IPAR - Posztósok, szűrcsapók, gubások (Gyulai Éva)
finomabb posztót készítették, ezt bizonyítja, hogy Sátoraljaújhelyen a 17. században a posztókészítőknek bizonyosan volt társulatuk, hiszen 1634-ben latin körirattal pecsétet készíttetnek maguknak (sigillim pannificorum)} 1 Felső-Zemplén, főként a Drugethek homonnai uradalma, illetve Ung vármegye ellenben a szűrcsapók mesterségének legkeletibb régiója lett. Nagymihályon már a 15. század közepén működtek szürkeposztó előállítására alkalmas kallómalmok, helyi nevükön kölyuk a Labore vizén, Homonnán pedig 1630-ban létrejön a vármegye második csapócéhe a mezőváros földesura, Homonnai Drugeth János engedélyéből. 28 A homonnai céh 1630-tól folyamatosan működött a polgári korszakig. 29 Zemplén azonban sokkal inkább a falusi ipar szintjén a paraszti gazdaságokban nyert gyapjú felhasználásával előállított gyapjúszövetekkel volt jelen a régié) tradicionális gazdaságában, ahogy a ladoméri jobbágyok vallják a 18. században: „olyan posztót állítunk elő, melyet magunk is viselünk". Ezeket a sűrűn felállított kallókban készítették ki a 18. században a zempléni ruszin falvak jobbágyai, termékeiket saját szükségletükön felül eladásra is szánták. 30 A csapók termékfajtáit sokszor ugyanazok a céhek, illetve mesterek készítették. Rozsnyón már a kádakat és kallómalmokat is megkülönböztették aszerint, hogy (szűr)posztót, gubát/gubaposztót vagy pokrócot kallattak benne {Pokróc-kalló, gubás—posztós—pokróc kádak). 31 Borsod megyében a helyi csapók 1744-ben egy 30 singes vég fehér szűrposztót, „olyan jóságú, mint az zólyomi szokott lenni" 9 Ft-ért adtak, ugyanez fekete színben már csak 6 Ft-ot ért. Hozott gyapjúból 3 Ft-ért kallattak a szűrt, de árultak fehér és fekete pokrócot is. 32 Ugyanekkor Kassán a rudnai és rozsnai szűrposztó a legdrágább, egy 21 rőfös 10,50 Ft-ba kerül. 33 A borsodi limitációban a legolcsóbb az ún. „hunya szűr" (halina-minőségű gyapjúszövet) is, melyet nem hossz-, hanem térfogatmértékkel, öllel mértek (1,25 Ft), ugyanez az olcsó, minden bizonnyal a háziiparban felvásárolt termék a kassai árszabásban is megjelenik: „juhász szőtte szűrnek öle, amelyben 3 rőf vagyon: 1,50 Ft", emellett szerepel „juhász kesztyű" is. A zempléni ruszin falvakban is többféle posztót állítottak elő, egy részük jobb minőségű fehér posztót, más része inkább durvábbat, ún. darócot szőtt, kallatott, ványolt, nyírt. 34 A csapók és a szűrszabók mesterségéből sa játos, a paraszti viselet igényeit kielégítő mesterség fejlődött ki a 18—19. században, a gubásoké. A gubacsapók már a posztót is eltérően, a szálak közé gyapjúfürtöket szőve készítették, s ebből í szőrmehatású, általában feketére festett szövet bői gyártották az igen egyszerű szabású kabátfc lét, amelyet főként Északkelet-Magyarországoi és Erdélyben viseltek. 35 Rozsnyón külön céhü van a 19. században, 1846-ban ládát is készíttet rozsnyói gubáscéh GUBÁS LADA 1846 felirattal. 36 1 846-ból Rozsnyói gubáscéh pecsétje (Rozsnyó, BMR) Rozsnyói gubáscéh ládája, 1846. (Rozsnyó, BMR)