Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

BŐRIPAR - Szűcsök (Veres László)

építésügyi hivatalát is vezette. A 16—17. században a kassai céhek, így köztük a szűcsök is, általában „Négy mester"-t (Viermeister) választottak egyidejűleg. Közülük mindig az elsőként megválasztott volt a főcéhmester.

4 A kassai szűcsök céhszabályzatát a város tanácsa 1568ban erősítette meg. A céhszabályzat sajnos azonban nem maradt fenn, mint ahogyan a 16. századi iratainak döntő része sem, amelyek a kassai tűzvész során elpusztulhattak. A céh jegyzőkönyve — Regestrumja az Becsülletes Szöts Czéhnek Ab Anno 1650. 17. januári - mellett az iparostestület 1659-től vezetett számadáskönyve maradt fenn. A többi dokumentum 19. századi. A 17. századi dokumentumok a céhbe állás általános szokásain és a céh büntetésekből származó bevételein túl fontos adatokat közvetítenek számunkra a szervezet kisugárzó anyacéh szerepköréről. A céh 15. századi átirata, illetve annak 1568. évi megerősítése jelentett jogi alapot Szepsi (1649), Jászó (1649) és Szikszó (1639) szűcscéheinek létrehozásához. Gömörben Rozsnyó (1612) és Jolsva (1628) szűcscéhei is a kassai főcéh hatáskörébe tartoztak/ Teljesen önálló és az északkelet-magyarországi régión kívüli céhes központként regisztrálható a rimaszombati szűcscéh, mely igen korán, 1458-ban keletkezett. A céh hatásköre kívül esett és ugyanakkor túlmutat az „ötváros" szövetségeinek hatókörén.

6 Zemplén vármegye területén a szűcsipar kialakulásában is komoly szerepet kell tulajdonítanunk Kassának. A város és a környékbeli céhek iparosainak bevándorlása különösen a bőripar területén volt számottevő a 17. században.

7 Ennek ellenére a tisztán szűcs-, vagy a tímárokkal vegyes szűcscéhek közül egyedül csak a liszkaiak vették át a kassaiak szabályzatát.

8 A bőr feldolgozásával és az így kidolgozott alapanyagot ruházattá alakító mesterek először FelsőZemplén egyik legjelentősebb városában, Sztropkón alakítottak céhet. 1575-ben 18 mesterség képviselői tömörültek közös iparos szervezetbe. A céh hatásköre 48 településre terjedt ki.

9 A sztropkói céh alapszabályzatát a város földesura, Pethő János adta ki, majd 1583-ban I. Rudolf erősítette meg. Patakon már 1554-ben tevékenykedtek a szűcsök, mint uradalmi jobbágyok. Azonban a többi bőrös szakmák képviselői mellett alárendelt szerepet játszottak. A vargák, szíjgyártók és tímárok elérték a földesúrnál azt, hogy a szűcsmesterek öreg juhbőrt ne vásárolhassanak.

10 A 16. század második felében Patakon kívül Tarcalon, Bodrogkeresztúron és Olaszliszkán mutathatók ki a szűcsök tevékenységének nyomai. Számuk 1—6 között váltakozott az összeírások szerint." Alsó-Zemplén első szűcscéhe 1603-ban alakult meg Újhelyen. Az erszénygyártókkal közös céhszervezetet létesítő iparosok Patak tanácsától kapták szabadalomlevelüket. „Nos Maximiiianus et Rudolphus secundus Koronás császárunktól eo felségétül Kegyelmesen kiadott priviegiális szabadságunk Saaros Nagy Patak Várassanak néhai felséges Kegyelmes Maximilian Császártól, 1572-dik A miskolci s^ilcscéb ón serlege, 1803. (Miskolc, HOM)