Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

HÁLA JÓZSEF: Adalékok Herman Ottó és Jankó János kapcsolatához

„A 15 hó alatt meggyőződtem arról, hogy azok, akik eddig Magyarországon etnográfiát csináltak és csinálnak, Herman Ottón kezdve egytől egyig iskolázatlan amatőrök"; „Magyarországon egyeden iskolázott etnográfus sincs (Herman Ottó a legkevésbé az)".

95 Jankó 1898. szeptember 25-én Tomszkból azt írta Herrmann Antalnak, hogy egy pesti levélből értesült: Herman Ottó készül őt „tönkre silányitani".

96 És valóban, hamarosan megindult az a nagy és heves vitasorozat, amelyet a fentiekben röviden ismertettem. Herman Ottó és Jankó János habitusa különböző volt, de mindketten lobbanékonyak, érzékenyek és ha valós vagy vélt sérelem érte őket, harciasak voltak. Thirring Gusztáv írta Jankóról: „Lobbanékony természete nem egyszer ellentétbe hozta Jankót tanáraival s elismert szaktudósokkal...".

97 A harcias Hermant Mikszáth Kálmán így jellemezte egyik országgyűlési karcolatában: „Közel ül egymáshoz Ugrón Gábor és Herman Ottó, a két sebeket osztogató daka, kik fegyveresen alusznak, a pajzsaikkal betakarózva."

98 Herman Ottót és Jankó Jánost jogosan a magyar néprajztudomány megalapítói között tartjuk számon és tiszteljük. Vitáik szaktudományunk megszületésének idejében zajlottak, s mint tudjuk, a szülés-születés gyakran fájdalommal, vajúdással jár. A heves viták során tett megállapításaik nagy részét túlhaladta az idő, ezek mégis hozzájárultak a magyar néprajz fejlődéséhez. A személyeskedés, sértegetés viszont sok keserű, keserves órát, napot okozott mindkettőjüknek. IRODALOM ÁGAI Adolf 1878 [Porzó] Jankó János. Magyarország és a Nagyvilág XV. 49. sz. 778-780. BALOGH Bálázs-FÜLEMILE Ágnes 2004 Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen. Fejezetek a regionáks csoportképzés történeti folyamatakól. Budapest BÁTKY Zsigmond 1931 „Felnémet", vagy „álfelnémet" magyar ház? Néprajzi Értesítő XXIII. 169-173. BÁTKY Zsigmond-JANKÓ János-SEMAYER Vikbáld 1899 - levele Bíró Lajoshoz. Kelt: Budapest, 1899. szeptember 27. Magyar Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény, 535/388. 95 JANKÓ 2001. 74, 79. % HÁLA 2003b. 576. 97 THIRRING 1903. 168. 98 MIKSZÁTH 1887. 92.