Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

HEVESI ATTILA: Herman Ottó és a földrajztudomány

/ 7. kép. Herman Ottó rajza a% ostorost barlanglakásokról A\ odvakat erőteljes cseléd- és napszámosnépség lakja, a jobb módú még istállót is vágott, amelyben egy-egy ris ka tehén kérődzik majdnem vaksötétségben a fullasztóan meleg levegőben — már amennyiben! Jobbról-balról malacnak, tyúknak, lúdnak külön, elzárható ólodvak vannak vájva mindenféle szelelőkkel. Szemközt a sorral apró ólak, kis kazlak. Mindenütt sok líciumbokor, szárításra kiterített rikító színű—piros — ruházattal, fehérneművel stb. borítva. A\ odvak belseje száraz^ a padló fekete földdel sikárolt, a falazat meszelt, az^ ékesség sok szentkép. A nép egészben tisztaságos."

2S Természetesen Herman Ottónak személyes kapcsolata volt a földtudományok művelőivel. A miskolci tűzkő szakócák dolgában 1893-tól együtt dolgozott és vitatkozott Halaváts Gyulával, Schafarzik Ferenccel, Telegdi Róth Károllyal, Papp Károllyal, Kadic Ottokárral. Id. Lóczy Lajossal kínai kutatóútjától (1877—1880) kezdve az 1910-es évekig gyakran váltott levelet. Ezek javát az 1900-as években már Lillafüredről keltezte. Végezetül e környék leírását idézem Tőle. 5r

/4 Szinva-völgy keletről nyugatra nyomul a Bükk-hegység belseje felé. Miskolcot ebben a\ irányban elhagyva, a Szinva folyása ellenében haladunk, a völgy kitágul, helyet ad a fóldmívelésnek, befogadja a% állami acélgyárat és a völgy talpán terjedő telepet; a hátteret Diósgyőr, régi magyar mezőváros és hatalmas várromja foglalja el. A\ acélgyár táján és oldalán van az^ a téglavető, hol a diluvium klasszikusan fel van tárva. Diósgyőrön túl a völgy csakhamar szűkülni kezd, majd a\ Ostoros- és Bánya-hegy lába között összeszorul, s végül csak a Szinva-pataknak, a\ útnak és egy-egy kaszálópásztának ad helyet. A Szinva-patak mindinkább magára ölti a sebes hegyi vízjellegét. A°^ Alsóhámorhoz^ közeledve, malomhoz^ érünk, mellyel szemben a lejtőn vadregényes, részben tornyos sziklavilág emelkedik, míg ez%el szemben tiszta bükkerdő borítja a hegyoldalt. A helység alsó végét elérve, a völgy egy kis öblözetet alkot, melyben a sziklaszakadékba illeszkedve, a hajlított bútorok gyára áll, mögötte legott szűk szjklaszurdok nyomul be, melyhez^ hágó vezet. A szurdokban balra szembeötlik egy nagy sziklaodú, mellette félig emeletesen nyílnak a Puskaporos-barlangok szádjai, míg a patak el nem fogott része vajasokban zfig és kanyarog. Csupa mészszikla. A szurdokból kiérve, a sziklafalak jobbra-balra mintegy visszalépnek, és megnyílik a szemlélő előtt a\ ország egyik legbájosabb völgykatlana, a faluval és templomával; talpán egy nagy, 28 Gyűjtőnapló IV. Ősfoglalkozások, 1899-1900.