Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

BARÁTI SÁNDOR: Herman Ottó madártani kutatásai

végét éri, vagy azon is túl jár. " Életmódjukat is rendre leírja, milyen a fészkük, hány tojásból áll a fészekalja, melyik hányszor költ egy esztendőben, melyik mivel táplálkozik, leginkább hol tartózkodik, de sehol egy holt adat nincs ebben a könyvben, minden él és mozog. A gyöngybagoly: „Nyugalomban mindenféle furcsa állásokba helyezkedik, és a fátyol mozgatásával mintha fintorítaná az^ arcát. '

u A könyv értékét az is emeü, hogy újra nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes védelmi intézkedések társadalmi közreműködés nélkül vajmi keveset érnek. (4) A gyakorlati madárvédelem Az Ornithologiai Központ megfigyelései a ragadozó- és vízimadarak esetében egyértelmű fogyást észleletk, és 1912-ben a nagykócsag, kiskócsag, üstökös gém, batla, kanalas gém, mint pusztulóban lévő természeti ritkaság kapott védelmet. Csörgey Tituszt, aki Herman Ottó könyvének egyik illusztrátora is volt, Herman Ottó Seebachba küldi, Berlepsch-hez, a gyakorlati madárvédelem atyjához, hogy módszereit tanulmányozza és idehaza hasznosítsa. így lett Csörgei Titusz a gyakorlati madárvédelem mestere Magyarországon. Ettől az időszaktól beszélhetünk Magyarországon a gyakorlati madárvédelem megszületéséről is. Nem lehet említés nélkül hagyni azt sem, hogy az Ornithologiai Központ később olyan jelentős kutatókat nevelt és indított el, akik közül Csörgey Titusz és Schenk Jakab neve érdemel külön említést. Csörgey, mint említettük a gyakorlati madárvédelem megteremtője hazánkban, Schenk, sok más mellett, a madárvonulás kutatásában szerzett maradandó érdemeket. O alapozta meg a jelenleg is folyó vonuláskutatást Magyarországon, s munkássága révén, 1908-ban a világon harmadik országként vezettük be a madárgyűrűzés kutatási módszerét. És végül, ha kicsit borúlátóan is, de hadd fejezzem be előadásomat Herman Ottó napjainkban sajnos egyre időszerűbbé váló gondolatával: ember előbb vagy utóbb, de be fogja látni, hogy az^ ő saját emberi léte, bármily magasztos valami legyen az, teljes tökéletesen lehetetlenné válnék a földön, mihelyt akár az^ állatok, akár a növények, akár más jelenségek megszűnnének azt a hatást gyakorolni, mely őket a természet háztartásában valóban megilleti. " Ma éppen ennek a feüsmerésnek gyakorlati alkalmazásával próbálkozunk. IRODALOM BANKÓVICS Attila 2005 A madarak. Változó Világ 59., Budapest BOKROSNÉ STRAMSZKY Piroska-SZABÓNÉ LENKEFI Ilona 2003 „Az utolsó magyar polihisztor": Herman Ottó bibkográfia. Miskolc HERMAN Ottó 1866 Falco Subbuteo Linné. Erdélyi Múzeum-Egylet évkönyve, 3. Kolozsvár 1893 Az északi madárhegyek tájáról. Budapest 1901 A madarak hasznáról és káráról. Budapest 18 HERMAN 1901.