Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

VÁSÁRHELYI TAMÁS: Herman Ottó a Magyar Nemzeti Múzeumban

kellékek és eszközök — a mennyire csak lehet — a tudomány mívelésére fordíttassanak is. Az érdem, hogy a nemzeti intézet természetrajza osztályai is kiléphetnek a mívelendő térre... első sorban Pulszky Ferenc érdeme. ...a közmívelődés ügye áll napirenden, ... a magyar nemzet culturális emelése, érvényrejuttatása forog fenn." (Pulszky Ferenc 1869—1894 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.) ,JSem állunk mi még ott, hogy intézményeink a biztosított nemzeti lét alapjától a\ esemény felé ténykedhessenek; hogy ama világpolgári szempontból tekinthessék a feladatot, mely szempont hirdeti, hogy a tudomány att emberiségé s így egyes nemzethez^ kötve nincsen. ... Ott állunk mi még hogy nemzeti létünk biztosításáért kell küzdenünk. " Ne feledjük: a kiegyezés (1867) után csak egy évtizeddel vagyunk, és Herman Ottó, az emigrációban lévő Kossuth odaadó híve és levelezőtársa, nyilvánvalóan aggódott a nemzetért. Ugyanakkor a Füzetek mindjárt megindulásakor többnyelvű, nemsokára többségben lesznek benne az idegen nyelvű közlemények, s Xántus János (1825-1894), Biró Lajos (1856-1931), Zichy Jenő (1837-1906) és mások egzotikus anyagainak leírása is hamarosan rendszeresen tűnik fel a folyóirat hasábjain. Bár még a 20. század elején is többen vitatták, szabad-e nekünk idegen földrészek faunájával foglalkoznunk, a századfordulóra már remek zoológus nemzedék alakult ki a múzeum körül, s a máig tartó gyarapodás és feldolgozó munka, ha „nemzeti létünket" nem is biztosítja, de büszkeségünket joggal táplálhatja. Más gondolatai is megszóktanak minket, több mint egy évszázaddal későbbieket. Megdöbbentő mennyire időszerű a következő mondata: „A természetrajzi szakok mívelésének fontossága nem szorul indokolásra: egész lételünkkel a természethez^ vagyunk fűzve, s eszerint a természet ismerése legközelebbi érdekünk. " Eltelt majd másfél évszázad, s a természettudományos ismeretek nem igazán hatják át kultúránkat, a természettől pedig — bár változatianul hozzá vagyunk fűzve — mintha egyre messzebb lennénk. Most már a virtuáks valóság meUett megjelent és terjeszkedik a vktuáks valótlanság is az informatikai forradalom vívmányait egyre nagyobb étvággyal habzsolva befogadó ifjúi társadalomban. Szépen fogalmazza meg az új folyóirat küldetését: „Az első közlés a fáklya, vagy legalábbis pislogó mécs, mely az ismeretlen térre veti a világosság első sugarát; e világosság nyomán halad a vizsgálódás; ez éleszti a lángot, s mind jobban világítva, felderíti a% ismeretlent. .. .mit akarhatnak végtére is a Természetrajzi Füzetek? Annyi világosságot kisugározni, a mennyi telik. " Körképet ad a korabek tudományos intézményekről, szakmai szervezetekről is. ,yA magyar tudományos Akadémiának, mint legmagasabb intézménynek, ...kizárólagosan nemzeti küldetése van. ...a királyi magyar Természettudományi Társulat. ..nemzeti küldetését a tudományszakok népszerűsítésében is keresi... a Földtani társulat... nemzeti irányt követ, a királyi magyar Földtani Intézet... az eredményeket a cultúrnépekkel is tudatja. Vidéken sokasodnak a társulatok, melyek kisebb körök behatóbb vizsgálatára czfloznak. De... némely szakok elmaradnak... a külfölddel szemközt való képviseltetésünk nem elégséges. ...A magyar nemzeti múzeum... arra rendeltetett, hogy lehetőleg universalis képét nyújtsa egykoron — többek között — a természet három országának is. "