Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

VÁSÁRHELYI TAMÁS: Herman Ottó a Magyar Nemzeti Múzeumban

idealizmussal, mely a\ ifjúság természetadta előjoga.''

3 Igaz, nem volt már egészen fiatal, 40 éves, de hát tudjuk róla, őt nem lehetett adagos mércével mérni, Einsteinhez hasonlóan nem üsztelte a szabályokat, elfoguladanul igyekezett mindenhez hozzáfogni (amint írja is egyik Lóczy Lajosnak 1878-ban kelt levelében: „Én nagy győzelmet arattam pókmunkám második kötetével, és sorra kapom a% elismerő leveleket. Én ti. emancipáltam magamat a céhszabályok alól s új utat törtem a biológiai rendszerrel; melynek eddig művelője nem egzisztált, s mely minden polémia nélkül halomra dönti a céhszerű analitikusok eszeveszett ürességeit — már ti. ha ürességet egyáltalán dönteni lehet. "

4 Másutt meg

5 így ír Pungur Gyulának:

6 ,jSJe habozzék, hanem fogjon hozpfi erélyesen és elfogulatlanul... Ne törje eszét a könyvek hiányán, mert nem a\ a feladat, hogy mások eszét írja a\ ember, hanem aZj, hogy saját tapasztalatait adja. Nem könyvekről, hanem prücskökről kell írni. Nekem a% a módszerem, hogy kidolgozom a családokat a magam belátása szerint s csak azután olvasok reá. " Egyik korai híve lett hazánkban a darwinizmusnak, s a Haynald Lajos (1816— 1891) érsekkel (aki nagy értékű botanikai gyűjteményét és könyvtárát később a Növénytárra hagyta) kapcsolatos megpróbáltatásait oly szemléletesen írta meg Horváth Gézának (1847-1937) egyik levélben,

7 hogy az párbeszédes formát is ölthetett több életrajzában. Nem csoda, hogy oly sok kortársát befolyásolta, ösztönözte, hogy oly nagy hatása van még ma is. Hamar ráébredt, hogy magas színvonalon működő múzeum nem lehet meg tudományos folyóirat nélkül, és ami több, nem alakulhat ki Magyarországon tudományos alapokon álló közgondolkodás magyarul, vonzó, érthető nyelven íródott publikációk nélkül. Neki természetes volt, hogy tudományos írásait közérthető, szép magyar nyelven készítse el. Sok energiát fektetett abba, hogy a latin, görög, német, és a nyelvújítók által bizony sokszor nyakatekert, természetellenesen kialakított magyar kifejezések helyett eredeti, szépen hangzó kifejezéseket keressen a meglévő nyelvkincs gazdag tárházából. Közismert ödete volt például, hogy a hálószövő pókok magyar anatómiai elnevezéseit a takácsok szakmai nyelvkincséből átvéve alakította ki, és más területeken is törekedett a meglévő magyar kifejezések használatára. Itt-ott ugyan körülményesnek, terjengősnek ható, de egy évszázad múltán is mozgósító mondatokban fogalmazta meg mondanivalóit. Magától értetődően tette ezt a múzeum új tudományos folyóiratában. 3 ERDÓDY 1983, 319. 4 ERDÓDY 1983. 331. Munkamódszerérc jellemző az, amit a leíró néprajz kapcsán ír: „A leíró ethnographiában is ugyanaz a háromság áll fenn, és dönt, mint a természethistóriában; ti. a megfigyelés hűsége, a jellemzőnek kifejtése és az összehasonlítás belevonása." HERMAN 1892. 5 LAMBRECHT 1921. 6 Pungur Gyula (1843-1907) Herman Ottó munkatársa, ízeltlábúak kutatója, Herman Ottó munkatársa az Ornithologiai Központban. 1 ERDÓDY 1983. 335.