Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

SZILÁGYI MIKLÓS: A magyar halászat kutatása (Amit Herman Ottó észrevett, és amit nem)

sokat segített volna Jankó Jánosnak az eredet-kérdés tisztázásában,

25 hiszen a szláv eredetű jövevényszó szegye az 'ülés'-sel függ össze! 5. A vejszék esetében nem csupán az az elgondolkodtató, hogy a későbbi közlésekhez (pl. Jankó Balaton melléki

26 vagy Ecsedi István Közép-Tisza-vidéki — üszántúk

27 monografikus vizsgálatához) képest ennek a jekemzően állóvízi, s a mederbe rögzített nád- vagy vesszőfalú halfogó rekesztéknek feltűnően kevés formaváltozatát találta jekemzőnek Herman,

28 s ezen a meglepő tényen az is keveset módosít, hogy később is szentelt egy nagy tanulmányt a vejszék „fogósságának".

29 Sokkal inkább az minősíthető — így, utólag - végig nem gondolt következtetésnek, hogy a 19. századi w?/.r^-formákat (különösen egyet közülük, az ún. magyar vejszét) formai szempontból a legcsekélyebb fenntartás nélkül azonosította Herman a középkori—kora újkori forrásokban emlegetett vejszékkel. „Semmi kétség - mondja -, hogy azok a folyókba és tavakba rekesztett külön alkotmányok nem voltak egyebek a mai vejszénéi", hiszen „a magyar halásznak ma is van vejszéje, még pedig külön magyar vejszéje, s helyét ma is vejszehelynek mondja".

30 A szó és a tárgy több évszázados változadanságát állító azonosítás — általában s konkrétan — azért vitatható, mert a figyelembe vehető (jórészt Herman által is figyelembe vett) szöveghelyek egy része — s az igazán nagy értékűeket sejtetőek: azok, amelyeket vagylagosan vizafogó szegyének is neveztek, s amelyeket jelentős vízfolyással és piscinanzk nevezett tóval összefüggésben emlegetnek — bizonyosan nem vonatkoztathatóak ákóvízi nádvejszékre.

31 Tehát: vagy a vejsze szó több jelentése, vagy igen számottevő jelentésváltozás gyanítható! 6. Herman Ottó nem azon a nyomon haladt tovább, melyet a középkori vízrajzi viszonyokat avatottan vizsgáló Ortvay Tivadar egyik észrevétele - hogy ti. a pisánanak nevezett halasok (egy-két kivételtől eltekintve) folyók mekett feküdtek

32 — kijelölt volt a számára. Inkább az oklevél-közlések pontosságát kérdőjelezte meg: a -taua utótagú vízrajzi neveket tanyá-ta javasolta korrigálni. A „sok ezer név legnagyobb részének — így érvelt — nem halastavakra, hanem azokra a tanyákra van vonatkozása, amelyekre az egyes tó, vagy folyó minden község határában fel volt és ma is fel van osztva."

33 AUghanem az tévesztette meg Hermant, hogy a magyar vizek legendás halbőségének ismeretében érteimezheteden volt számára a feltűnően nagy számú 'halastó'. Pedig ha ebben a vonatkozásban is a halász-tapasztalatokat tekinti kánymutatónak, el kekett volna hinnie, hogy a források emlegette pisának olyan, az ő korában még létező (az emlékezetben mindenképpen létező!) ártéri tavak 25 Vö. JANKÓ 1900. 161-190. 26 JANKÓ 1902. 354-363. 27 ECSEDI 1934. 142-147 28 HERMAN 1887. 154-158. 29 HERMAN 1901. 30 HERMAN 1887. 80. 31 Részletesebben: SZILÁGYI 1995. 127-130. 32 ORTVAY 1882. 357. 33 HERMAN 1887. 77.