Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

RINGER ÁRPÁD: Herman Ottó és a régibb kőkor régészetének és őstörténettudományának miskolci születése

1892-től 1914-ig A leleteket 1892 karácsonyán kapta meg Herman Ottó feldolgozásra. Azonnal átiátta, hogy a magyarországi ősember perdöntő bizo­nyítékát tartja kezében. Beszerezte Boucher de Perthes (1788-1868) és Sir John Lubbock (1834—1913) Kelta és diluvium előtti régiségek s A. történelem előtti idők című műveit, amelyeket már nyüván korábban is ismert. Különösen Lubbock könyvének pompás kőeszköz­ÍUusztrációi győzték meg igazáról. A tétel hamarosan megfogalmazódott: a Bársony-házi szakócák — az elnevezést a bala­toni halászoktól kölcsönözte Herman — az őskőkor legelejéről valók, s a Chelléen kultúrá­hoz tartoznak. 1893. február 19-én a leletek korhatáro­zása körük másfél évtizedig tartó vita robbant ki, amikor a Herman által megírt előadást Hampel József (1849-1913), korabek neves régészünk ismertette a Magyar Természettu­dományi Társulatban. Az előadást követően Halaváts Gyula (1853-1926) geológus szólalt fel. Kétségbe vonta Herman igazát, kifejtve, hogy a Bársony-féle ház jelenkori felszínen épült, s így az alapjából kiásott kőeszkö­zök nem lehetnek diluviáks eredetűek, vagyis nem az ősember korából valók. Ezzel vette kezdetét a kétkedés időszakának a „miskolci leletekhez" kapcsolódó második, Herman Ottó küzdelmével fémjelzett szakasza. A „terméketlen vitákkal" szemben Herman csatája mindössze egy lelőhely s annak leletanyaga körül folyt. A résztvevők számát tekintve pedig szűk körben, Herman és geológus ekenfelei között zajlott. Viszont az utolsó magyar polihisztor áUhatatosságának köszönhetően jóval hosszabb ideig tartott, mint előzőleg bárme­lyik. Egyúttal alapvetően különbözött azoktól, mert végül is fényes győzelemmel, a magyarországi régibb kőkor kutatás és tudomány megszületésével zárult. Később Herman — nagyon találóan - párhuzamot vont az ő harca és francia elődje, Boucher de Perthes heroikus viadala között: Coucher de Perthes sorsa magyar földön és mintha kicsiben ismétlődésre került volna ...Az első három tárgyat paleolithnak tekin­tettem és leírtam tehát, mint az elsőt a magyarok földjéről, melyre nézve fennállott a feltevés, in­kább tévedés lehetősége, hogy az ősember elterjedése magyarföldre nem nyúlt át. Mi természetesebb, mint aZj hogy ellenem, aki az ellenkezőjét bizonyítottam, szintén ádáz ^ arc indult. " 3 Valóban szembetűnő egyezések mutatkoznak az őstörténet atyja, Boucher de Perthes s e tudomány hazai meghonosítója, Herman cselekedeteiben. Mindketten 2. kép. A kisebbik Bársony-házi szakóca, Miskolc, Rákóczi utca 3 KÓSA-KEVE-FARKAS 1971. 165-166.

Next

/
Oldalképek
Tartalom