Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)
RINGER ÁRPÁD: Herman Ottó és a régibb kőkor régészetének és őstörténettudományának miskolci születése
1892-től 1914-ig A leleteket 1892 karácsonyán kapta meg Herman Ottó feldolgozásra. Azonnal átiátta, hogy a magyarországi ősember perdöntő bizonyítékát tartja kezében. Beszerezte Boucher de Perthes (1788-1868) és Sir John Lubbock (1834—1913) Kelta és diluvium előtti régiségek s A. történelem előtti idők című műveit, amelyeket már nyüván korábban is ismert. Különösen Lubbock könyvének pompás kőeszközÍUusztrációi győzték meg igazáról. A tétel hamarosan megfogalmazódott: a Bársony-házi szakócák — az elnevezést a balatoni halászoktól kölcsönözte Herman — az őskőkor legelejéről valók, s a Chelléen kultúrához tartoznak. 1893. február 19-én a leletek korhatározása körük másfél évtizedig tartó vita robbant ki, amikor a Herman által megírt előadást Hampel József (1849-1913), korabek neves régészünk ismertette a Magyar Természettudományi Társulatban. Az előadást követően Halaváts Gyula (1853-1926) geológus szólalt fel. Kétségbe vonta Herman igazát, kifejtve, hogy a Bársony-féle ház jelenkori felszínen épült, s így az alapjából kiásott kőeszközök nem lehetnek diluviáks eredetűek, vagyis nem az ősember korából valók. Ezzel vette kezdetét a kétkedés időszakának a „miskolci leletekhez" kapcsolódó második, Herman Ottó küzdelmével fémjelzett szakasza. A „terméketlen vitákkal" szemben Herman csatája mindössze egy lelőhely s annak leletanyaga körül folyt. A résztvevők számát tekintve pedig szűk körben, Herman és geológus ekenfelei között zajlott. Viszont az utolsó magyar polihisztor áUhatatosságának köszönhetően jóval hosszabb ideig tartott, mint előzőleg bármelyik. Egyúttal alapvetően különbözött azoktól, mert végül is fényes győzelemmel, a magyarországi régibb kőkor kutatás és tudomány megszületésével zárult. Később Herman — nagyon találóan - párhuzamot vont az ő harca és francia elődje, Boucher de Perthes heroikus viadala között: Coucher de Perthes sorsa magyar földön és mintha kicsiben ismétlődésre került volna ...Az első három tárgyat paleolithnak tekintettem és leírtam tehát, mint az elsőt a magyarok földjéről, melyre nézve fennállott a feltevés, inkább tévedés lehetősége, hogy az ősember elterjedése magyarföldre nem nyúlt át. Mi természetesebb, mint aZj hogy ellenem, aki az ellenkezőjét bizonyítottam, szintén ádáz ^ arc indult. " 3 Valóban szembetűnő egyezések mutatkoznak az őstörténet atyja, Boucher de Perthes s e tudomány hazai meghonosítója, Herman cselekedeteiben. Mindketten 2. kép. A kisebbik Bársony-házi szakóca, Miskolc, Rákóczi utca 3 KÓSA-KEVE-FARKAS 1971. 165-166.
