Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

H. BATHÓ EDIT Tfltj vidéki múzeum társadalmi környezete (ßL Jász Múzeum) Minden múzeum számára meghatározó jelentőségű, hogy milyen településen működik, és milyen a vonzáskörzete. Ezek a tényezők még hatványozottabban jelentkeznek a vidéki múzeumok esetében, hiszen az a körülmény, hogy az adott múzeum milyen helyet foglal el, s milyen jelentőséggel bír a város vagy régió életében, meghatározza mindennapi életét, működését, fejlődését. Az a szerencsés, ha a város és a múzeum a kölcsönös tisztelet és segítség révén jó együttműködést tud kialakítani. Ennek feltétele az anyagi lehetőségeken túl, hogy a város mennyire tartja fontosnak múzeumát illetve a múzeum hogyan viszonyul a városhoz. A továbbiakban nézzünk erre egy példát, a Jász Múzeum, Jászberény, Jászság és Jász-Nagykun-Szolnok megye vonatkozásában. A Jász Múzeumot Jászberény városa alapította 1874-ben. A Jász-Kun Kerületek egykori székvárosában már 1873-ban - az országban elsők között - felvetődött múzeum alapításának gondolata. Az ügy legfőbb szorgalmazója Sipos Orbán helyettes polgármester volt, aki szívügyének tartotta, hogy a jász történelmi emlékek méltó helyre kerüljenek, és az utókor számára fennmaradjanak. Jászberény város tanácsa 1873. március 8-án tartott ülésén a 93l-es számú végzésében kimondta a városi múzeum létrehozását, s annak megszervezésével éppen a javaslattévő Sipos Orbánt bízta meg.

1 A szorgalmas szervezőmunka eredményeként egy év múlva, 1874. december 26-án nyílott meg a jászok múzeuma,

2 amely azóta folyamatosan, immáron 130 éve működik. A múzeum tevékenységét az eltelt évtizedek alatt kiváló múzeumotok, igazgatók (Ozoróczky János, Bathó Endre, Hild Viktor, Banner János, Simonyi Gyula, Réz Kálmán, Blénessy János, Komáromy József, Csalog József, Erdész Sándor, Tóth János) munkássága fémjelezte.

3 Az intézményt az alapításától 1949-ig a város működtette, 1950-ben azonban a következő egyezséggel került állami tulajdonba. A gyűjtemény, a későbbiekben begyűjtésre kerülő anyaggal együtt továbbra is a városé marad, amely magára vállalja a dologi kiadások finanszírozását, míg a személyi jellegű kiadások a minisztériumot terhelik.

4 1962-ben újabb jelentős változást állt be a múzeum működésében és fenntartásában. Egy decentralizáló átszervezés során, a Jász Múzeum a létrehozott megyei múzeumi szervezet tagjaként a Szolnok Megyei Tanács kezelésébe került. Voltaképpen mind a mai napig ebben a szervezeti keretben működik, azzal a változással, hogy 1989-től a JászNagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat a fenntartója. 1990-ben a múzeum műemlék épületegyüttese Jászberény város tulajdonába került, s ezzel jelentős előrelépés történt az épületek felújítása terén is. A városi önkormányzat első lépésként, 1994 őszén bevezette a múzeumba a gázfűtést, majd 1995-ben felújításra került a múzeum külső homlokzata is. így megszépülve várhatta a Jászkun Redemptio 250 éves évfordulójára, illetve a Jászok Világtalálkozójára érkező vendégeket. 1996-ban Jászberény Önkormányzata - egy országos pályázaton nyert pénzt jelentősen kiegészítve - mintegy 13,5 millió forintból komoly felújítási munkálatokat végeztetett a Jász Múzeum épületegyüttesén. Sor került a 1 BATHÓ 1999: 5. 2 CSALOG-TÓTH 1966: 3. 3 TÓTH 1986: 5.; BATHÓ 2001: 5-31. 4 BATHÓ 2001: 17.