Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

ahol műhelyek alakultak egy-egy téma feldolgozására, és a kutatások eredményeiből adódó gyakorlati kérdések kidolgozására, alkalmazására. A folklórt a piaci igényeknek megfelelően használta a kereskedelem, az idegenfor­galom. Ezeknek a témáknak a müvelése vagy elmaradt, vagy pedig megújult formákban folytatódott a rendszerváltás után. Például a Magyar Művelődési Intézetben foglalkoznak a közösségépítés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, hogy csak az egyik, az előadásom szempontjából legfontosabb témát említsem. A múzeumok pedig továbbra is a szakmá­nak, a diákoknak és az igényes, müveit közönségnek készítik kiállításaikat és szervezik egyéb közművelő programjaikat, ahogyan Vásárhelyi Tamás beszámolt 2002-ben a múzeumok kommunikációjáról. 18 Zárójelben jegyzem meg, hogy ugyanezek a kérdések foglalkoztatják más országok szakembereit is. Példaként, a Londonban havonta megjele­nő „Museums journal" 2002-es számait lapoztam át, és ezekben is számos olyan írással találkoztam, ami a múzeumok egészen új szerepvállalásával foglalkozik. 19 Még ma is igaz, hogy a múzeumok a helyi társadalmat érintő témákkal nem foglalkoznak, legfel­jebb adatokat szolgáltatnak. Pedig ennél lényegesen többre lennének hivatottak. Emlé­keztetőül Malraux meghatározását idézem, miszerint a múzeum az emberiség találkozó­helye, kollektív emlékezet színtere, tehát egy olyan HELY, ahol az emberek jól érezhetik magukat, átélhetik személyes élményeiket, emlékeiket, megélik a felidézett múltat, szembesülnek a kulturális emlékezettel. Bizonyos, hogy egy ilyen múzeum katalizátora lehet a helyi fejlődésnek, és meg is szerezhetné azt a megbecsülést, ami szükséges ahhoz, hogy ezt az új szerepet igényelje és elfogadja a formális és a civil társadalom. Azaz, olyan szakmai tekintélye legyen, hogy a benne felhalmozott szellemi tőkét maga az intézmény kamatoztathassa, azáltal, hogy a szellemi javak visszakerülnek a társadalomba. IRODALOM ANDOR Mihály-BERTA István-BODNÁR Mária 1981 Hatásvizsgálat Szekszárdon, az Eletmódváltozások Tolnában című kiállí­táson. Múzeum és közönség Z BAYER Róbert 1926 Mezőkövesd és a Miskolczon készült matyómunkák. Magyar Jövő, novem­ber 2. BAUSINGER, Hermann 1995 Népi kultúra a technika korszakában. Osiris-Századvég Budapest, 214. BINNI, Lanfranco-PINNA, Giovanni 1986 A múzeum. Egy kulturális gépezet története és működése a XVI. századtól napjainkig. Gondolat, Budapest, 291. MAGYARI NÁNDOR László-MAGYARI VINCZE Enikő-OLÁH Sándor-BÍRÓ Zol­tán-BODÓ Julianna-GAGYI József 1991 Mentális környezet. Janus, VIII. 1. 1-54. Pécs CSÓK Márta 2003 A múlt felfedezése Montessori-eszközökkel - egy múzeumpedagógiai kí­sérlet és tanulságai. Montessori műhely, 1. 3-5. 18 VÁSÁRHELYI 2002: 64-67. 19 Museums journal: mar 2002, j un 2002, sept 2002.

Next

/
Oldalképek
Tartalom