Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

iskolázottsága, két évtized múlva már több mint 2/3-ának. A kötelezővé tett nyolc osztályt a hét éven felüli lakosságnak 1970-ig még több mint fele, az 1990. évi népességnek alig 1/3-a, az ezredfordulón pedig csupán egyötöde nem végezte el. Még jobban szemlélteti a művelődési szintet a közép- és felsőfokú végzettségűek számának alakulása. 1960-ban a hét éven felüli népességnek még csupán 7,4%-a végzett közép(fokú) iskolát vagy felsőfokú tanintézetet, tíz-tízévenként ez megkétszereződött, 2001-ig pedig már 55%-ra emelkedett a közép- és felsőfokú iskolázottság szintje (közülük minden ötödik felsőfokú végzettségű). Mind az érettségizett, mind az oklevelet szerzett nők száma és aránya magasabb, mint a férfiaké. Az 1940-es évek elején alig több mint 100 főiskolát-egyetemet végzett személyt talált a népszámlálás, 1980-ban 580-at, s ez az ezredfordulóig háromszorosára emelkedett. Az 1869. évi népszámlálási adatok Szentistvánon csupán 40% írástudatlant mutatnak ki, 1900-ban pedig több mint 50%-ot. (Ezek a valószínűleg téves adatok azonban nehezen egyeztethetők össze a korabeli művelődési viszonyokkal és azok fokozatosan javuló tendenciájával.) Az 1940-es évekig az írástudatlanság szintje Szentistvánon alacsonyabb volt a mezőkövesdinél és a környékbelinél. A későbbiekben is tovább csökken, és többnyire a kövesdi szinten mozog vagy olykor annál valamivel alacsonyabb. Növekszik az elvégzett osztályok száma: 1970-ben átlagosan 6,3, 1980-ban 7,1, 1990-ben pedig már 8 körüli, mert a 7 éven felüli népességnek 57%-a 8 vagy több osztályt végzett; a 2001. évi adatok szerint a 8 osztály után 43% tovább tanult, túlnyomó többségük (92%-uk) közép(fokú) iskolában, 112 fő pedig egyetemen, főiskolán. Az aktív keresőknek 1990ben már alig 6%-a végzett 8 osztálynál kevesebbet, tíz évvel korábban pedig még több mint negyedrészük. Tardon az írástudatlanság az 1869. évi népszámlálás szerint egyike a legmagasabbaknak: a férfiak több mint 70%-a, a nők 60%-a analfabéta volt; a nők egyharmada olvasott ugyan, írni-olvasni azonban a nők mindössze 6%-a, a férfiaknak pedig 20%-a, együttvéve az összlakosság 11%-a tudott. Az évszázad végére az írástudatlanság a 6 éven felüli népességhez viszonyítva 42%-ra csökkent. A továbbiakban folyamatosan fogyatkozott az írástudatlanok száma és aránya, a környékbeli átlag körüli szintre. A század közepétől Tardon erősödött meg a legjobban az iskolalátogatási fegyelem: a 7 éven felüli népességből 1980-ban mindössze 0,3% nem került iskolába. 1990ben Tardon is emelkedett ez az arány, de a 16 fő nagyobb részét több-kevesebb késéssel „beiskolázták", és a 10 éven felüli népességből csupán 4 maradt, aki 0 osztályt végzett. Az írástudatlanság minimálisra szorításával nem járt együtt az iskolázottsági szint más községeket meghaladó mértékű javulása annak ellenére, hogy mind többen végezték el az általános iskola felső tagozatos osztályait és tanultak tovább. Az átlagosan elvégzett osztályok száma az 1970. évi 6,2-ről 7,l-re emelkedett. A 15 évesnél idősebb népességnek 1980-ban 46,5%-a végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, 1990-ben 60,4%-a, 2001-ben pedig 74,3%-a. Ez azonban a bükkaljai községek közül az egyik legalacsonyabb arány. (Szentistvánon ugyanez 80,3%, Mezőkövesden 87,9% volt.) A továbbtanulók többsége valamilyen szakmunkásképző, középfokú szakiskolát fejezett be, a lányok között azonban többen voltak, akik középiskolai érettségit tettek. Egyetemi, főiskolai oklevelet is több nő szerzett, mint férfi. A 18 évesnél idősebbek közül Tardon 16,4% tett érettségit, Szentistvánon 21,1%, Mezőkövesden pedig 39,1%. Egyetemi-főiskolai oklevéllel a 25 évesnél idősebb lakosság körében Tardon 4,5%, Szentistvánon 4,6% rendelkezik, Mezőkövesden pedig 11,1%.