Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)
A népművészeti hagyomány feltárására és legértékesebb formakincsének újraalkotására az 1951-től napjainkig is működő Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tudatosan törekedett. 4 A matyó hímzés történeti stílusalakulását elsőként az 1950-es évek elején Dajaszászyné Dietz Vilma dolgozta fel részletesen. 5 Az 1960-as évek legelején Mezőkövesden az általa kiválasztott népművészekkel és fiatal tanítványokkal kezdte meg a matyó hímzések dokumentációjának elkészítését a szövetkezetnél. A múzeumokban őrzött hímzéssel díszített matyó textilek jellegzetes példányairól (NM, HOM, MM, DIVM, DM) készültek el a néprajzkutatás igényességével és mérnöki precizitással feltárt motívumanyagról a leírások és a mintarajzok. A szövetkezetbe kerülve Vilma nénitől tanulhattam meg jómagam is fiatalon ennek a munkának minden fontos lépését, s útmutatásai alapján sajátíthattam el a népművészeti tervezés szempontrendszerét, szakmai fogásait. A szövetkezet színvonalas termékein újítóan alkalmazott népi hímzések, matyó motívumok újabb tárgytípusokon jelentek meg, a változó életmód és kultúra igényeinek megfelelően. Ez a törekvés - a megújulás és a hagyományos motívumkincs méltó továbbéltetése - jelentkezik napjaink alkotó népművészeinek és népi iparművészeinek tevékenységében is Mezőkövesden. A viselet díszítményeként alkalmazott matyó hímzés változásának összegzéseként mutatok be néhány archív felvételt. Jól felismerhető a korai időszak jellegzetessége, amikor a hímzés az öltözeten belül csak kiegészítőén van jelen: a surcokon még alul keskeny sávban készítették. A lobogós ujjú ingeken alkalmazott díszítmény korai típusát a hasonló hímzéssel díszített kisfiú öltözeten, a korozsmán 17. kép. Leánybarátnők emlékképe (MMDF 886) 1930-es évek 4 A szövetkezet tevékenységéről kötetünkben részletesen írt Fügedi Istvánné. A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 2005-ben megszűnt. (A szerkesztő megjegyzése.) 5 DAJASZÁSZYNÉ DIETZ 1951., 1953. Későbbiekben a témában meghatározó írás: FÉL-HOFER 16. kép. Menyasszony-vőlegény, vőfély és a tanúk (MMDF 675) 1920-as évek
