Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

Az első világháború után a nehezen beszerezhető szücsselyem hímzőfonalak helyett az 1910-es évektől megjelenő műselyem hímzőfonalat kezdték általánosan alkalmazni minden tárgytípusra (az Auróra sima vagy a sodrott Makart fonalat). A színezés és a mintakincs megmaradt, már jelentősebben nem változott, bár a pántlikák (Jacquard szalagok) és egyéb ruhaanyagok mintáinak hatására azok motívumai alapján további virágokat találunk ezeken a darabokon: liperózsa, leveles surcrózsa, cakkos őszirózsa, dohánylevelű tulipán például (8-9. mintarajz). Megfigyelhető azonban, hogy ezzel az új minőségű hímzőfonállal már kevésbé tudták megoldani a finomabb vonalvezetés igényét. A lepedővégek legújabb stílusú darabjai közül a Herman Ottó Múzeum Néprajzi gyűjteményében Cserfás csillag