Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)
különállást jelentette. Ez utóbbi tárgyak, a közvetlen terepmunka hozadékai addig kevéssé ismert arcát tárták fel a helyi müvészkedésnek. Történhetett ez éppen azért, mert kívül esett a közvetlen tervezésen, irányításon és ellenőrzésen. Új eleme volt a kiállításnak az 1940-es éveket idéző esküvői pár (műtermi fényképész vászna előtt állva), melyben a menyasszony ruházata erősen hasonlított a Márialányok öltözetére, miközben a vőlegény már a matyó viseletet elhagyva, polgári (öltöny, nyakkendő) öltözetben feszített. Szintén új eleme volt a kiállításnak a Gari Takács Margit és Kresz Mária közös munkája alapján rekonstruált „Szegények etetése - 1930-as évek" jelenet. Az inkább jól hangzó (talán kissé egzotikus), mint igaz jelenetet utólag úgy látom, hogy túlságosan is komolyan vettük. Nyolc, feketébe öltözött asszony-bábu ült körbe egy asztalt: meghívták és megvendégelték őket. Igaz, nem voltak tizenketten, ahogyan a „források" rendelkeztek, de így is attraktív és monumentális látványt keltettek. A lakásbelső, az enteriőr is komor volt, ezt csak erősítette a sok feketébe öltöztetett bábu. A kép mindenesetre oldani akarta a színes viseletes matyó képet és az egyházi felvonulások tömeges értelmiségi, turista és sajtó érdeklődését. Egy, a nyilvános tömegdemonstrációval szembeni intimitás felfedezése és felmutatása a mezőkövesdiek vallásos érzületét volt hivatott demonstrálni, illetve azt, hogy a katolikus egyház intenzív jelenléte mintegy folyamatos kontrollja a helyi szokásoknak, tágabban a népművészetnek (11. kép). Ugyancsak új eleme volt a kiállításnak a „Városi elöljáróság - 1930-as évek" bemutatása. A terepmunka során előkerült egy, az 1930-as évek elején készült fényképfelvétel, melyen tekintélyes férfiak, a választott és virilis (legnagyobb adófizető) képviselők alkotta testület öntudattal néz a kamerába, illetve a képet nézők szemébe. Az ebből alkotott kiállítási kép szándéka szerint azt fejezte ki, hogy az elöljáróság, mint hatalmi intézmény jelentősen befolyásolja a település mindennapi életét, és élesen megkülönböztethető a képviselő férfiak valódi parasztos öltözete az ünnepi és színpadi matyó viselettől. Az elöljárók (a kiállítási térben négyen) házi vászonból készített alsóruhákban (egyikőjük még bő gatyában) és iparosok által készített felső ruhadarabokban (egyikőjük még szűrben) feszítenek. E figurák valójában az első változat első termében nagyított fotó alakjainak megszemélyesítéseként is felfoghatók. Mindenesetre itt egy látványelemet képeztek a szegények etetésével. A szegények etetése és a városi elöljáróság látványterében ismételtük meg a továbbépített matyó divat és magyarságtudat témát „Matyó divat/matyó képek" feliratcímmel. Az ötvitrinnyi anyag jelentős növekedést mutatott az első változathoz képest. Az előző változat két, otthonkás hímző asszony-bábujának laktere is megnőtt, a szoba kiegészült lakókonyhával, s ezzel az asszonyok át is költöztek a konyhába. A szoba a már kipróbált változatot követte, a konyha berendezése pedig az újabb terepmunka sikerét hirdette. Fehérre mázolt konyhakredenc, asztal hokedlikkel, Salgótarján tűzhely (sparhelt) és dívány válhatott múzeumi műtárggyá, legitimálva a közelmúlt és a már nem modernnek (vagyis inkább a kevéssé dokumentált archaikusságnak) számító jelent (12. kép). Ez a távoli enteriőr lett ellenpontja a második terem díszes matyó házának. A hímző asszonyok közelében, új címen („Ünneplő pár/1970"), de a régi formában most is látható volt a jelenidejűség matyótlanított idős házaspárja, csak most egy mezőkövesdi négyemeletes panelház adta hátterüket (13. kép). Az utolsó teremben a terepmunka jelen pillanatát próbáltuk rögzíteni. Kiindulópontnak megint csak az 1980-as változatot tekintettük, továbbfejlesztve azonban azt. Két sarok vitrinjeibe a „Matyó Háziipari Szövetkezet", a másik kettőbe pedig a „Kisiparos népművészet" anyaga került. Új eleme volt a kiállításnak a „Matyó a mai divatban" feliratcím alatt szerepeltetett két fiatal lány bábuja. Egyiken a farmernadrághoz társult