Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)
feladattá vált az ünnepi öltözetek leírása, ahol az elővett ruhákat kellett leírni, megfelelő rovatokba helyezni. Ez meghaladta a válaszadók türelmét, azt a kérést, hogy a szekrényből gyűjtsék össze mindazt, amit karácsonykor 24-én és 25-én viseltek, alsóneműtől a kabátig, kalapig, az adatközlők soknak találták, így ezeket a rovatokat igen hiányosan töltötték ki. A kérdőív alapos kitöltéséhez 2-3 órára volt szükség, ez délelőtt és délután két-két kérdőív kitöltését tette lehetővé. Ezzel a módszerrel szinte lehetetlenné vált reprezentatív mennyiséget elérni. Bár törekedtünk nagy mennyiségű kérdőív kitöltetésére, ez Mezőkövesden, lévén városi, nagy település, nem sikerült. Tinnyén, a kontrolltelepülésen hosszabb ideig folyt a kérdőíves gyűjtés éppen azért, hogy elérjük a megfelelő százalékot - ott sikerült is reprezentatív mintát venni. Kiderült az is, hogy a kérdőívek kérdezöbiztosokkal (a szociológiában szokásos alkalmazással) történő kitöltetése szakmai hibákat eredményezett, ezért rövidesen néprajzszakos hallgatókat, vagy fiatal végzett kollegákat kértünk fel. A gyűjtés és kutatás szervezésében Halasi Márta volt a közvetlen munkatársam, (külső munkatársként) interjúk felvételével, kérdőív kitöltéssel és a feldolgozáshoz irodalom gyűjtésével nagyon jelentős szerepe volt ebben a munkában. Sokan segítettek, múzeumi munkatársaim, egyetemi hallgatók. A kérdőívek feldolgozására már nem került sor. Ez a központi kutatási irány ill. pályázat lezárult, a befejezéshez szükséges anyagi források elapadtak, pedig a kiértékelés és a táblázatok készítése még igen sok munkát és költséget jelentett volna. A már említett Pócs Éva-Bihari Anna kérdőív feldolgozása és értékelése során legalább felhasználtam a mezőkövesdi és tinnyei kérdőívek anyagát is. A kérdőívek feldolgozásához kiegészítésül interjúkat készítettünk. Elsősorban a karácsony kérdésköréből, de szentképek használatáról, búcsúkról, stb. is. Kiemelkednek Halasi Márta interjúi, közülük is a Gari Margittal készített beszélgetés a karácsonyról, vagy Hajdú Ráfis János kézirata családja, gyermekkora karácsonyairól, vallásos életéről. A kérdőíveket kiegészítendő, fényképek is készültek, kivételesen sikerült karácsonykor Mezőkövesden diafelvételeket készíttetni, és megvásárolhattunk karácsonyi enteriőrben készült családi képeket is egy tinnyei fotográfustól. Zárszó A jubileum lehetővé teszi, hogy közreműködésükért, szívességükért köszönetet mondjunk az itt említett és nem említett adatközlőinknek és kollegáinknak, s megemlékezzünk a már közöttünk nem lévő Benda Gyuláról, Fügedi Mártáról és Halasi Mártáról. Ez a beszámoló csupán egy félbemaradt kutatás rám osztott adatgyűjtő feladatait, és a megvalósult feldolgozás tényeit ismertette, foglalta össze, amelyekből messze nincs az a mennyiség és minőség, hogy a Sándor István által 1979-ben említett, vagy az azóta magunk által is tapasztalt kutatási fehér foltok jelentősen csökkennének. De talán hozzájárultunk vagy megkezdtük, bizonyos értelemben folytattuk a mezőkövesdiek sajátos mentalitástörténetének feltárását, és reméljük, lesz lehetőségünk és erőnk a félbehagyott munka befejezésére is! A közelmúlt minisztériumi programja és a mostani konferencia első része is a múzeumokjelen és jövőbeli változásairól vázolt fel képeket, és már eredményeket is látunk a tárgyak állapota és megőrzése, múzeumi infrastruktúrájuk kiépítése, a marketing és közönségszervezés területén. Mégis, ebben a múzeumokról szóló diskurzusban egyedül Marosi Ernő fogalmazta meg nagy hangsúllyal azt, hogy a múzeumoknak a jövőben is a legfontosabb, kiemelt kutatási helyként kell működniük.
