Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Kútba estem, ki húz ki?... " - A palócföldi fiatalság társas élete és szórakozásformái

Bodonyban pl. ettől fogva „mátka", „rózsa", „cimbora" volt a leánymátka megszólítása. Őrhalomban annyira tartották a mátkaságot, hogy az „együvé fonás" mellett többen még Pestre is elkísérték pajtásukat a kórházba, s gyakrabban látogatták őt, mint a katona sorát töltő udvarlót!

41 Pünkösd napja egyébként e vidéken is az ún. „mimamázás", a pünkösdi királyné-járás és köszöntőzés alkalma volt. Bükkszéken pl. a század első harmadában az idősebb, aztán a kisiskolás leányok jártak végig a falun, kísérve két virágkoszorúval díszített társukat.

42 A Mátraalján és annak északi, valamint keleti körzetében élők elbeszéléseiből is jól kivehető volt a Szt. Iván-éji (június 24.) tűzugrás szokása, amely közben pl. Mikófalván, a Hóstyán túli patak partján a következőt mondták a leányok: „ Virágos Szent János, Eccakád világos. Míg előtted leszek. Tiszteletet teszek. Légy ezután homályos!^ Tarnaleleszi gyűjtésünk alkalmával néhányan szintén emlékeztek erre, s elmondták azt is, amikor Hevesen hosszabb summásmunkán voltak, a leányoknak a gazda rakott tüzet (sic!). Mátraszőlős Kisvár és Kerékkötő-domb nevű részein ezt járták a 14-15 éves lányok is még,

44 az 1930-as évek elejéig. A nyárvégi szombatok után, mikor agyaggal, tehéntrágyával fel mázoltak és udvart locsoltak vagy megkapálták a kertet, a vasárnap délelőtti misét, ebédet és a litániát követően a nagylányok csoportjai délutáni sétára indultak. A daloló lánybandák - ha összetalálkoztak - megálltak, beszélgettek és egymást tanították az Alföldről hozott újabb nótákra (Tarnalelesz). Bodonyban is a litánia után, az őszögi piac térségén gyűltek először össze a lányok s karikába fogózva táncoltak, majd kb. este 8 óráig le-föl sétáltak a faluban.

45 Egerbocson a tavaszi böjttől késő őszig a harangozóhídhoz jártak, ott jöttek össze a lányok. De a tavaszidőben énekelni, táncolni még nem lehetett, mert az idősek úgy tartották, hogy ekkor „letáncolják a szilvát".

46 Tardonán vasárnap délután a templomi ruhát átvették játszóba és az Anga-soron jöttek össze. Onnan megindulva, a kocsma előtt mentek végig, majd megálltak táncolni, ezután a Pap-rétig és vissza tartott a séta. A nagylányok után csordástul mentek a „kicsik". A fiúk és a legények a padoshíd karjáról lestek mindannyiukat.

47 A téli időszak már jóval több alkalmat nyújtott arra, hogy a lányok csoportjai a legényekétől külön is keressék saját szórakozásukat, éljék belső életüket. Miközben a még iskolás kicsik Advent idején Jézuskát köszönteni jártak, s ezért a háziaktól süteményt vagy l-l cső kukoricát kaptak (Egerbocs), addig a nagyobb lányok a disznótoros vacsorájukat fogyasztó családokhoz maskarába öltözve állítottak be. Nádújfalun december elejétől jártak lányok ijesztőbe. Ilyenkor hárman-négyen összeálltak, vitték a guzsalyt maskurásan, s a bekérető vers után 1—1 szál hurkát kaptak, amit a gúzsaiyra húztak. S amit összegyűjtöttek, azt megsütötték a fonóháznál. Mátraszőlősön, ha ilyen alkalommal rossz rongyokban énekeltek, táncoltak, s a kóstolót így kéregették, akkor - úgymond csúnya maskarában voltak. Szép maskarában is jártak, ami azt jelentette, hogy régi vise41 Varga Gergelyné Hegedűs Júlia sz. 1887. sgy. 42 Nagy Istvánné Szabó Vass Magda sz. 1913. 43 ENA 8-67. Bakó F., gyűjtése. Vö. még: Morvay J., 1956. (1981) 97. 44 Kovács Farkas Péterné Elek Erzsébet sz. 1895., ill. Sőregi Pálné Szőke biszi Gizella, sgy. 45 Jakab Jánosné Farkas Rozál sz. 1904. sgy. 46 Havelant Ti vadamé Török Berta sz. 1893. sgy. 47 Tóth Pálné Lovas Margit sz. 1926. sgy.