Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Kútba estem, ki húz ki?... " - A palócföldi fiatalság társas élete és szórakozásformái

gerebenezése is. " - így Szeder. De azt is megtudhatjuk, hogy legény a leánynak ,,a' görögnél" vett ajándékul selyemkötényt, nyakba való gyöngyöt és pántlikát.

9 Ugyancsak tőle tudjuk, hogy a megesettség igen ritka, mert még a példaként álló házasságokban is „két nem béli társalkódzásban akkora a' szemérmetesség".

10 Reguly Antalnak Fülekpüspökiben feljegyzett adatai szerint" a fiatalság erősen tartja a mátkaság és komaság mürokoni kötelékét, farsang és húsvét jeles alkalmaival kocsmában vagy háznál tart táncot és erősen élteti pünkösdkor a májfaállítás szokását.

12 Már századunk derekán Fél Edit közöl érdekes adatokat a nógrádi palócság körében (nyomokban fennmaradt) házasság előtti szokásokról: a fiatalok egymással hálásáról, amelyben a szerző középkori gyökereket vél felfedezni.

13 Később Bakó Ferenc ad számot az Egerhez közeli Felsőtárkány ifjúságának hagyományos elemek uralta báli szokásairól, majd - több helyütt is - részvételükről a lakodalmi ünneplésekben.

14 Morvay Judit a mátraaljai községek asszonyainak életét feltáró monográfiájában több helyen is részletesen szól a fiatalság munkához és különböző ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó önálló összejöveteleiről, az ismerkedés, kapcsolatteremtés és párválasztás mozzanatairól.

15 Ugyanebben az esztendőben (1956) K. Kovács Péter a Néprajzi Közleményekben ismerteti a „farsangi ivó" (bálozás) hagyományait Borsodivánkáról,

16 Manga János pedig Nógrád egyik településének, Perőcsénynek fiatalságáról, azok színes fonóéletéről közöl adatokat.

17 Ugyanezen folyóirat 1957-es számát - témánk szempontjából - Szabó Andorné közleménye teszi érdekessé, mivel a Karancs-környéki leányok vasárnapi/ünnepi szokásmozzanatait adja közre.

18 A palóc és barkó településeken oly szívesen emlegetett „ivó" mulatságait Domaházának szokásaival bővíti Lajos Árpád,

19 aki aztán élete csaknem utolsó éveiig többször és alaposan foglalkozik a fonónak a fiatalság társasélet-szervezö és összetartó funkcióival. 0 Ha vizsgált területünkhöz nem is, de témánkhoz módszertanilag mindenképpen szoros szálakkal kötődik Ruitz Izabella ma is példamutató két közleménye, amely a Bódva-vidék (Szendrő és környéke) parasztifjúságának társaséletét tárja fel 1880-1950 között.

21 A fiatalság aktív szokásgyakorló szerepe tűnik ki Manga Jánosnak az Ipolymentéről írott könyvéből.

22 A lokális megfigyeléseket és tanulságokat társadalomnéprajzi oldalról megközelítő kéziratok és publikációk közül Fél Edit és Hofer Tamás átányi,

23 valamint Nemesik Pál számos borsodnádasdi gyűjtését emeljük ki. Ez utóbbi szerző érdemeként a kétlaki Ózd-környék településein végzett „paraszt-iparosmunkás" rétegvizsgálatok tanulságai ötlenek szembe.

24 E borsodi kistáj jellegzetes népcsoportjának, a barkóságnak történeti-néprajzi elemzését végezte el témánkhoz is számos 9 Vö. Varga M., 1989. összefoglaló tanulmánya e témáról. 10 Szeder F., 1819.46. . " Reguly A., 1857. (1975) 21—22. 12 Ez utóbbihoz lásd: Bakó F., 1967. 13 FélE., 1941. 14 Bakó F, 1954., 1955., 1983. és 1986. 15 Mon'ayJ., 1956. (1981)92-115. 16 K. Kovács P., 1956. 17 Manga J., 1956. 18 Szabó Andorné, 1957. 19 Lajos Á., 1960. 20 Lajos Á., 1970. és 1974. 21 Ruitz L, 1965. és 1966. 22 Manga J,, 1968. 23 FélE. és Hofer T., 1968. 24 Nemesik Pál gyűjtéseinek kéziratai és pályázati dolgozatai a HOMNA és a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában férhetök hozzá. A szerző korábbi segítségét ezúton is megköszönöm!