Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Kútba estem, ki húz ki?... " - A répáshutai fiatalság életmódja és társas élete

nagyobb dologból jött, ilyenkor szívesen mért neki egy pohár italt. De csak titokban, mert leste a bírót, hogy az ott van-e, nem vette-e észre." A falu közepén, viszonylag egymáshoz közel két kocsma is működött. Az egyik a Hevesy-féle volt, a másikat pedig a .,Hangya Szövetkezet" építtette. Mindkettő egy-egy bolthelyiséghez társult, s ezeket ajtó kötötte össze. A Hangya-kocsma volt a hagyományos elrendezésű: söntését kármentő védte, amelyen kopogással jeleztek a kocsmárosnak, ha kellett valami. Beljebb két hoszszú asztal, s mellettük lócák húzódtak. Az egyiknél a nős férfiak, míg a másiknál a legények ittak és beszélgettek. A törvény szerint ugyan a 18 éven aluliak nem járhattak a korcsmába, de a legénysor körülieknek többnyire már elnézték, ha beálltak a fal mellé, s úgy húzódtak meg a nekik kiszabott esti nyolc óráig. Volt, hogy a szombat este ott mulató mészégetők kedvén, jó hangulatukon felbátorodva az ifjabbak bandája is danolászni kezdett. Ilyenkor azonban hamar kiadták az útjukat: a bíró vagy a hitesek (esküdtek) közül valamelyik erélyesen elzavarta őket. Hetente két-három alkalommal a járőröző bükkszentkereszti csendőrök is megjelentek, de legfeljebb csak arra volt példa, hogy az egy-egy kapu előtt ácsorgó fiúk bandáját parancsolták haza. Azok szétoszlottak ugyan, de valamivel később újra összejöttek és lestek, hogy a kocsmából induló legények melyik lányos házhoz veszik útjukat. A kocsma volt a serdülőkort elhagyó 17-18, majd a felszabadulást követő években a 16-17 életévét betöltött ifjú beavatásának is a helye. Ez általában ősz végén, valamelyik szombat este történt meg, s igen egyszerűen zajlott le. Az októberben bevonultak helyére ilyenkor kerültek az újabbak, így gyakran egyszerre több legény beavatására került sor. A fiúk a kocsmárosnál előre lefogadtak 2-3 liter bort, majd a legénybanda összegyülekezése után kikérték az italt és ők töltöttek körbe mindegyiknek. Ha ez elfogyott, akkor ezen az estén utána is ők fizették a sort. Ez volt az első eset, hogy a cimborákkal tovább is maradhattak; ezt követően a férfiak is tudomásul vették, hogy nekik már helyük van. Végül a kocsmában jöttek össze a legények akkor is, ha a besorozottakat búcsúztatták. Ilyenkor éjfélig is együtt voltak a jó barátok és az egyidős cimborák. Az öregek nem is ültek ott sokáig, hanem magukra hagyták a hangosan nótázó és egyre ittasabb fiatalokat. Miként a fiúk, illetve a legények tevékenységi köre fokozatosan bővült, s vált önállóvá, hasonlóképpen történt ez a lányok esetében is.

10 Munkavégzésük korai szakaszára még inkább a segítés, begyakorlás a jellemző. Ez főként az otthoni teendők körében (főzés, mosás), valamint a földmunkák (pl. krumplikapáiás, -szedés) vagy a szénamunkák (forgatás) egyes fázisában figyelhető meg. Az egyéni képességek, s nem utolsósorban a család helyzetéből fakadó gazdasági kényszer azonban azt is jelzik, hogy egy-egy tevékenységfajta nem minden esetben köthető kizárólag csak egy bizonyos életkorhoz. Egyik adatközlőnk" arról számolt be, hogy amikor szülei a szilvási uraságtól megváltott 8-10 mázsányi mésszel egy hétig is oda voltak az Alföldön,

12 tizenkét esztendősen (!) egymaga készítette elő és sütötte ki a kenyeret. A testvérek ellátása mellett rábízhatták ezt is, mert édesanyja már korábban többször beállította a dagasztásba. Mindennapos házi-ház körüli munkája volt a lánynak a fekvőhelyek rendbetétele, a tehén és borjú ellátása, valamint vízhordás az utcakútról. Megesett, hogy nyári napokon felpakolták a lányt két vödör málnával, hogy a diósgyőri vagy a miskolci piacon csináljon pénzt belőle. 9 Szívós Béla 49 éves adatközlő. 10 A hagyományosan lánymunkáknak számító tevékenységi formák csoportosítását legutóbb TÁTRAI Zs. 1981. 74-83. végezte el. " Molnár Gáspámé Hangyás Anna (61 éves). 12 Vö. VIGA Gy. 1980. 254-256.