Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Kútba estem, ki húz ki?... " - Játék és szórakozás Pusztafaluban

televízió, gépkocsi) a mai harminc év körüli fiatalság törekvéseinek elsődleges, és tegyük hozzá, természetes célja, igénye lett. A közösségi kultúra és a szórakozás-rendszer hagyományosnak mondható tevékenységekhez kötött formáit, alkalmait vizsgáltuk dolgozatunkban, s a lehetőségek szerint figyelembe vettük a gyakorlás körülményei által való meghatározottságukat. Mikor az e téren is szembetűnő változásokat szemügyre vettük, azért is kellett hangsúlyoznunk épp a tevékenység szerkezetében történt lassú változást, majd a robbanásszerű átalakulást. Például az iskoláskor végeztével az önálló munkavégzésre jogosító, elsajátított tudásanyag értékelése Pusztafaluban új tartalommal töltötte ki a serdülők közösségének régebbi kereteit. Az ipari szakiskolát vagy csupán az általános iskolát befejező fiatalt a családja anyagi és erkölcsi elismeréssel halmozza el. Akár a századforduló szűkös lakodalmait, 20-30 rokon és ismerős részvételével ünneplik a fiatalt. Jókora kóstolót küldenek az osztályfőnöknek, a többi tanárnak és a kedves iskolatársaknak egyaránt. A bálok megrendezése és lebonyolítása egyre inkább esetlegessé válik még a nagyobb ünnepek környékén is. Ha van rá esély, hogy tíz-húsz diákoskodó vagy dolgozó fiatal hazatér, akkor megszervezik a már modern tartalmakat hordozó és eszközeiben is újabb bálokat. Fonókról hivatalosan 1960-tól, a helyi termelőszövetkezet megalakulásától, de valójában már a negyvenes évek végétől nem beszélhetünk.

19 A kocsma is elvesztette szabályozott kommunikációs, valamint a szórakozásra is alkalmat adó szerepét, és ma már csupán az ivást szolgáló rideg helyiséggé vált. Még a faluhoz kötött, helyben dolgozó fiatalok érdeklődése is kifelé irányuló. Vizsgált községünkben az 1970-es évek végén (a lakosság számához viszonyítottan) meglepően sok gépkocsi van. Tulajdonképpen már az 1960-as évek táján sem jelentett problémát, hogy hét végén merre induljanak és hol szórakozzanak a fiatalok. Motorbiciklis csoportjaik szombat-vasárnap bejárták nemcsak a Hegyköz, hanem a Zemplén nagyobb vidékeit is. A faluban mozi nincs, nem is volt. Ha hiányát érzi valaki, buszra szállhat és átutazhat Hollóházára vagy Pálházára, de még Sátoraljaújhelybe is. A közös rádióhallgatások s kezdetben a rokonok, szomszédok népes gyülekezetével jellemezhető közös televíziónézés (a kultúrházban, a tsz-irodán vagy egy-egy családnál) is természetszerűen szűnt meg. Ahogy a megváltozott körülményekre utaló és azokat kifejező eszközök lerövidítik az idő- és térbeli távolságokat, ugyanolyan arányban lazulnak fel és szakadoznak szét e közösség hagyományos emberi kapcsolatainak egymást érintő szálai. IRODALOM BALASSA Iván 1964 Földmüvelés a Hegyközben. Budapest GYÖRGY Károly-KISS Irén-FARKAS Gyula 1966 Gyermekjátékok Cigándon, Fonyban és Filkeházán. Bmnh. 390—392. Miskolc ILLYÉS Endre 1930 A magyar református földművelő nép lelki élete, különös tekintettel a vallásos világára. Szeged KRESZ Mária 1949 A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban. Budapest 19 Vö. SZABÓ László 1967. 219-237.